Ősagárdi hit 2008. Február

image
image
image


Ősagárdi Hit:


Ősagárdi Hit 2008. Február

Tisztelt látogatók! Örömmel értesítjük önöket hogy 2007. Decemberétől folyamatosan közöljük az Ősagárdi Hit című folyóiratunk internetes változatát. Íme az Februári szám.


ŐSAGÁRDI HIT

 

„Csodás hangon mennydörög az Isten

És nagy tetteket visz véghez,

Amelyeket meg sem értünk”

/Jób 37.5./.

 

                     2008. Február. II. évfolyam  2. szám

 

Tartalom: Tisztelt olvasó! A tartalomban szereplő írások aláhúzott címe, egyben hivatkozás is. Rákattinva az oldal a kiválasztott íráshoz ugrik.

Köszöntő Gyerekeknek
Imatémáink Építsd a bárkát
Születésnapi köszöntő Ha a szívem néha elszorul

Isten gyermekeinek dicsőséges szabadsága

Óvjuk őket
Felel az őszinte bűnvallásra Jó reggelt
Hit vagy puszta vándorlás Tized? Igen!
E havi férfikörről Felhívás
E havi asszonykörről  

 

 

 

 


Köszöntő

Kedves Olvasók, szeretett testvéreim

az Úr Jézus Krisztusban !

Sokszor nem gondolunk arra, hogy Istent követni öröm. Isten túláradó örömöt kínál az övéinek. Az Úr öröme mindenkinek a rendelkezésére áll, aki napról napra nyitva tartja a szívét az ige előtt és befogadja azt. Nehémiás könyvéből kiderül, hogy amikor Izrael fiai, akit Isten igéje elleni lázadásuk és engedetlenségük miatt hetven évig babiloni fogságban voltak, végre egy akarattal összegyűlnek, hogy meghallgassák Isten beszédét, akkor szívük őszinte örömmel telik meg! /Neh.8.10-17/

Testvéreim nem számít, hogy a múltad a bűneid miatt kudarccal teljes. Istened kész arra, hogy mint tékozló gyermekét visszafogadjon. Az Úr képes arra, hogy a múltad bűneit megbocsássa, hogy a maga számára helyreállítson és az ő örömével ajándékozzon meg! Mert ez az új öröm, ez az isteni öröm erőssé tesz. Erőssé, ellenállóvá teszi a „ lelki immunrendszerünket. „ A bajok, a megpróbáltatások nem fognak mindig elkerülni, de az Úr öröme megerősít arra, hogy felülkerekedjünk rajtunk. Megtapasztaljuk, hogy az ő öröme védelmet, reménységet, biztonságérzetet ad. A mennyei öröm elvehetetlen öröm. Sem szegénység, sem betegség, sem nyomorúság nem rabolhatja el tőlünk.. Él-e Krisztus öröme a szívetekben? Hiszitek-e, hogy az Úr Jézus átszegezett kezével beírta neveteket az élet könyvébe? Látják-e szeretteitek, hittestvéreitek, felebarátaitok a megváltottak örömét arcotokon?

Ha nem, haladéktalanul meg kell bizonyosodnotok arról, hogy milyen a kapcsolatotok Uratokkal? Mert ha az Úrral élünk, akkor az Ő jelenlétében napról-napra fokozódik az örömünk! Ha nem érzékeled az örömöt az Ő jelenlétében, akkor nem éled át a teljességet! „ Gyönyörködjél az Úrban és megadja szíved kéréseit.” Zsoltár 37,4 Többet ad evésnél, ivásnál, hírnévnél. Önmagát adja. Ő akar betölteni ! Ő a lelkünk Istene. Ismered-e ezt az örömöt?

Szőkéné Bakay Beatrix

Evangélikus lelkésznő

Vissza a tartalomhoz


 

 

 

 


Imatémáink

 

 

  Egyéni Közösségi
1.hét: Február 18-24. Istennek tetsző böjtölés/Joel 12.13/ Szomszédainkért
2.hét: Február 25-Március 2. Szülő-gyermek kapcsolat az ige által Pedagógus-diák kapcsolatért
3.hét: Március 3-9. Gondolatvilág megújulásáért /Filippi 4.4-9/ Gyülekezet ébredéséért

4.hét: Március 10-06.

Istennek szánt életért Adakozásért /A jókedvű adakozót szereti az Úr/

 

De keressétek először az Ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek,/ Máté 6/

Vissza a tartalomhoz


 

 

 

 


Szeretettel köszöntünk mindenkit, aki február hónapban született

 

Dávid imádsága

/2.Sámuel 7.18-19/

Ekkor bement Dávid király az Úr színe elé, leült, és ezt mondta: Ki vagyok én, Uram, ó, Uram? É mi az én házam népe, hogy eljuttattál engem idáig? Sőt még ezt is kevesellted, Uram, ó, Uram, és a távoli jövőre is tettél ígéretet szolgád házának, ezzel is az embert tanítva, Uram, ó, Uram! De miért beszélne tovább Dávid, hiszen te ismered szolgádat, Uram, ó, Uram! A te ígéreted és szándékod szerint vitted véghez mindezeket a hatalmas dolgokat, hogy megismertesd azokat szolgáddal. Senki sincs hozzád fogható, sőt nincs is rajtad kívül Isten, egészen úgy, ahogyan hallottuk fülünkkel. Van-e még olyan nemzet a földön, mint a te néped, Izráel, amelyért elment Isten, és kiválasztotta, hogy az ő népe legyen, és nevet szerzett magának azzal, hogy nagy és félelmes dolgokat vitt véghez, amikor kiűzött nemzeteket és isteneiket a nép elől , amelyet kiváltottál magadnak Egyiptomból? Így erősítetted meg magadnak népedet, Izráelt, hogy örökké a te néped legyen, te pedig, Uram, az Istenük lettél.

Most azért, Uram Isten, tartsd meg örökké azt az ígéretet, amelyet szolgádnak és háza népének tettél, és tégy úgy, ahogyan ígérted! Akkor nagy lesz a te neved örökké, mert ezt mondják: A Seregek Ura Izráelnek  az Istene! Szolgádnak, Dávidnak a háza pedig szilárd lesz színed előtt, Te, ó Seregek Ura, Izráel Istene, ezt a kijelentést adtad szolgádnak: Megépítem házadat! Ezért volt bátorsága szolgádnak, hogy ilyen imádsággal imádkozzék hozzád. Valóban, Uram,ó, Uram, te vagy az Isten, és igazak a te ígéreteid, Te ígérted szolgádnak ezt a jót. Áldd meg azért kegyelmesen szolgád házát, hogy örökké színed előtt legyen, mert te ígérted ezt, Uram, ó, Uram! Mert a te áldásoddal szolgádnak háza örökké áldott lesz!

Vissza a tartalomhoz


 

 

 

 


Isten gyermekeinek dicsőséges szabadsága

 

„ Nincsen tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak, mivel az élet Szellemének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől” /Róm.8.1-2/

 

A fontos téma bevezetéseként foglalkozzunk egy kicsit a repülőgép repüléstechnikájával. Egy légibusz 250 utast és azon kívül 10500 kg terhet bír el. Maximális terhelése induláskor / önsúly, utasok és poggyász súlya együtt/ 132 000 kg. Mindemellett óránként 940 km-es sebességgel repül. A Boeing 747-es Jumbo-Jet 450 utast képes szállítani, és ennek megfelelően több terhet is visz.

Hogyan lehetséges az, hogy ezek a monstrumok, oly sok emberrel a fedélzetükön mégis problémamentesen felszállnak, és 12 kmmagasban repülnek órákon át? Minél nagyobb a repülőgép, annál kevésbé érzékelik az utasok, hogy egyáltalán repülnek. Hogyan lehetséges a repülésnek ez a magas technikája?

A szakember erre azt mondja: „Egészen egyszerűen! A turbinák hajtóereje erősebb, mint a föld vonzóereje, amely a soktonnás súlyt lefelé húzza. A motorok ereje legyőzi a föld vonzóerejét és a repülőgép súlyát utasokkal és csomagokkal együtt.” Valóban olyan egyszerű ez? Igen, tényleg az, mindössze a gép építési technikájához és használatához kell érteni!

Ez a hasonlat hozzásegít bennünket ahhoz, hogy megértsük a győzelmes hitélet titkát. Isten kegyelméből Jézus Krisztusban hit által elnyertük a teljes váltságot. A Róma 8,1 Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak”- szerint Isten egyetlen hívőt sem kárhoztat, mert Krisztus elhordozta helyettünk a kereszten az ítéletet. Legyőzte és véglegesen elintézte a bűnt a keresztfán. Aki hittel elfogadta bűnei bocsánatát és a teljes megváltást, az elnyeri Isten Szent Szellemét, és ezáltal Isten újjászületett gyermekévé lesz.

A Róma 8,2 „…mivel az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől” – már azt is tudjuk, hogy a Szent Szellem az élet Szelleme, aki megszabadít minket a bűn és a halál törvényétől. A repülőgép példájával élve: a bűn és a halál éppúgy lefelé húz bennünket, mint ahogyan a nehézségi erő is mindent a föld felé vonz.

De a Szent Szellem, az életnek Szellem erősebb, mint ez a törvény, és általa győztesek lehetünk. Az előbb használt kép szerint ez azt jelenti, hogy Isten Szent Szellemében örökkévaló hatalmas erő lakozik, amely legyőzi bennünk a halál nehézségi erejét éppúgy, mint ahogyan a repülőgép a benne működő erő által legyőzi a földnehézségi erejét.

Nemigen akad szemléletesebb hasonlat a győzelmes hitélet ábrázolására, mint a repülőgépé, amely a föld vonzását legyőzve közel 1000 km-es óránkénti sebességgel halad előre.

Ha, mint Isten gyermekei jobban értenénk és élnénk az Úr győzelmének ezt a titkát, hitéletünk sokkal állhatatosabb és gyümölcsözőbb, bizonyságtételünk bátrabb, Üdvözítőnkkel és a megváltottakkal való közösségünk pedig dicsőségesebb lenne. Mert a Róma 8.1-2 titka abban van, hogy a kereszten való váltság által Krisztus teljesen megfosztotta hatalmától a bűnt. Megváltónk egyszer s mindenkorra legyőzte a Sátánt, és ezzel megszabadított bennünket a” sötétség hatalmából”/Kolossé 1,13/. A keresztfán megtörtént a legnagyobb csoda: a minket Istentől elválasztó bűn Jézus vére által teljesen eltöröltetett.

Ha pedig a bűnnek, halálnak és a Sátánnak nehézségi ereje legyőzetett, akkor mi is maradéktalanul megszabadulunk ettől, ha hittel mindenestől befogadjuk ezt a szabadítást a szívünkbe. Akkor a Szent Szellem, mint az élet Szelleme, örök életre tápláló erővé válik bennünk, és megtanít minket ebben a megszerzett győzelemben járni.

A bűn nehézségi ereje nem vonz többé lefelé, mert a kereszten hatalmát vesztette, és ugyanakkor az életnek Szellem által legyőzetett. A halál hatalma sem árthat nekünk, mert a kereszt és feltámadás által elerőtlenedett, az életnek Szelleme által pedig legyőzetett. Mindezt azonban tudnunk kell, és hitben naponta elfogadnunk. Hogy visszatérjünk a repülőgép hasonlatához: ezt az erőt be kell kapcsolnunk és felelősen kezelnünk, hogy valóban fejlődhessünk a hitben. Mert mit használ, ha egy ilyen óriásgépben már bent ül mind a 450 utas, és minden elő van készítve, az üzemanyagtartályok fel vannak töltve és minden indulásra kész, de a kapitány nem kapcsolja be a motorokat és a műszereket, hogy mozgásba hozza?

Ebben az esetben a végtelenségig ott ülhetünk a repülőtéren, mégsem repülünk egyetlen millimétert sem.

Nem így vagyunk-e sokszor a hitéletünkben is? Újra meg újra halljuk a jó hírt, hogy Krisztus legyőzte a bűnt, a halált és a Sátánt; hogy bennünk van a –szent –szellem ereje, ugyanakkor hasonlítunk egy, egy helyben veszteglő repülőgéphez. Nem haladunk előre a hitben. Ilyenkor gyakori a csalódás és rezignáció. Még olyanok is akadnak, akik – mivel képtelenek voltak megvalósítani - tudatosan elfordulnak az egész keresztyénségtől. Persze, nem is kellett megvalósítaniuk semmit. A mechanizmus beindítása nélkül ugyanis  sem a kapitány, sem az utasok, sem a repülőgép személyzete nem tehet semmit azért, hogy a gép a levegőbe emelkedjék. De ha a repülőgép szerkezetét és műszereit helyesen használják, akkor minden szinte „magától megy” Az utasok ülnek, étkeznek, olvasnak és beszélgetnek, a kapitány a vezetőfülkében szinte nyugodtan ül, és figyeli az ellenőrző lámpákat és a többi műszert. A repülőgép pedig saját technikájával repül.

Így van ez a hitéletben is. Egyikünk sem tehet semmit a „saját erejéből” a győzelmes élet érdekében. Megváltónk azonban tökéletes győzelmet aratott. Nekünk annyi a tennivalónk, hogy helyes kapcsolatban kerüljünk Istennel, és megtartsuk mindazt, amit Ő Igéjében a győzelmes életünk; új emberekké válunk – a Szent Szellem ereje által. Mert a Róma 8,2 szerint a bűn és halál törvényétől megszabadít minket az élet Szellemének törvénye.

Már a Cselekedetek 1,8-ban megígérte az Úr Jézus, közvetlenül mennybemenetele előtt, 10 nappal a Szent Szellem kitöltése előtt tanítványainak:”… erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a –szent Szellem…”.A Szent Szellem minden újjászületett emberben ott lakik. Benne nyerjük el az örök élet erejét, amellyel szüntelenül győzni tudunk a bűn , a halál és a Sátán felett. Valamennyi megkötözöttségünktől, rossz szokásunktól, jellemgyöngeségtől stb. megszabadulhatunk az élet Szellem által /Róm.8.2/.Nagy szégyent hoznak a hívők az Úrra azzal, hogy évről évre megünneplik a pünkösdöt, beszélnek a Szent Szellemről, sőt áhítozzák a kegyelmi ajándékokat – ugyanakkor csődöt mondanak hitéletükkel. Ezért újra meg újra meg kell hallanunk a jó hírt, és cselekednünk is aszerint, hogy valóban eljussunk Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára.

 

Joachim Langhammer könyvéből beküldte:mpe

Vissza a tartalomhoz


 

 

 

 


Felel az őszinte bűnvallásra

 

"Ő pedig énekben mondja el az embereknek: Vétkeztem, mert görbévé tettem az egyenest, de Isten nem eszerint fizetett meg nekem. Megváltott engem, hogy ne jussak a sírba, és életem a világosságban gyönyörködjék" (Jób 33, 27-28).

Ez az igazság szava, egy istenfélő ember bizonyságtétele, és így egyenértékű egy ígérettel. Amit az Úr tett és most tesz, azt tenni fogja, amíg a világ áll. Az Úr keblére ölel bárkit, aki őszinte bűnvallással közelít hozzá, sőt állandóan keresi azokat, akik vétkeik miatt szorult helyzetben vannak.

Elmerjük mi is mondani Jób vallomását? Nem vétkeztünk-e mindnyájan személy szerint, hogy el kellene mondanunk: "Vétkeztem"? Vétkeztem, szándékosan elferdítettem az igazságot? Vétkeztem és rájöttem, hogy semmi hasznom nem lett belőle, sőt, az örök kárhozat fenyeget? Ha így van, siessünk ezzel az őszinte vallomással Istenhez! Ő nem kér ennél többet, de mi ennél kevesebbet nem tehetünk.

Hivatkozzunk ígéretére Jézus Krisztus nevében. Ő megszabadít bennünket a pokol előttünk feltáruló szándékától, életet és világosságot ajándékoz nekünk. Miért esnénk kétségbe? Miért kételkednénk? Az Úr nem gúnyolja ki az alázatos lelkeket, Ő komolyan veszi azt, amit mondott. A vétkeseknek bűnbocsánatot ígér. Akik halált érdemelnek, bocsánatot nyerhetnek nála.

Uram, én megvallom bűnömet, és kérem, bocsáss meg nekem!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

Beküldő: Kindricz Eszter

Vissza a tartalomhoz


 

 

 

 


HIT vagy pusztai vándorlás

 

 

„ Az Úr így beszélt Mózeshez és Áronhoz: Meddig zúgolódik ellenem ez a közösség? Meghallottam Izrael fiainak zúgolódását, mert sokat zúgolódtak ellenem. Mondd meg nekik: Életemre mondom- így szól az Úr -, hogy úgy fogok veletek bánni, ahogyan ti beszéltetek ellenem!...Nem mentek be arra a földre, amelyről esküvel ígértem, hogy ott fogtok lakni, csak Káleb, Jefunne fia és Józsué, Nún fia…Negyven napig kémleltétek ki azt a földet, most negyven évig bűnhődjetek, egy-egy napért, egy-egy esztendőt számítva, hogy megtudjátok mi az, ha én ellenkezem veletek.” (IV.Mózes Te vajon Kálebként és Józsuéként éled meg, fogadod el Isten ígéreteit, vagy a nehézségekre, körülményekre nézel, mint a többi tíz kém?

Isten büntetése hitetlenségükért a negyven éves pusztai vándorlás volt. Ott voltak az Ígéret földjének határán, de nem Istenre néztek, hanem saját magukra. Nem Isten szavában hittek, hanem saját ítéletükben. Nem Isten mindenhatóságára tekintettek, hanem saját elképzeléseikre, korlátaikra.

És te? Ha az életben vagy az Igében olyannal találkozol, ami nem összeegyeztethető a te elképzeléseiddel, vajon Istennek hiszel, az Igében bízol, vagy, ami oly jellemző a mai kor hívőire, könnyebb azt mondanod: „ez csak a biblia korában volt így, ma már más idők járnak. Isten nem így működik…”

Ki az Úr az életedben? Krisztus? Vagy te magad? Vajon a láthatóra vagy a láthatatlanra nézel? Józsué vagy, aki azt mondja: „Csak az Úr ellen ne lázadjatok, és ne féljetek, az Úr velünk van!” , feltétel nélkül elfogadja és hisz Isten szavának, nem mérlegeli, mennyire valóságos, mennyire „felfogható, értelmezhető” az emberi elmével!? Vagy hitetlenül megállsz az Ígéret földjének határán, és egy csomó ellenérvet felsorolva, nem tudod elhinni, hogy Jézus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz?  Hogy az a Szentlélekben való mindennapos járás, az

a Krisztussal való együttmunkálkodás, közösség, ami Pálék idejében a hívők életére jellemző volt, ma már nem az. Isten megváltozott? Vagy egyszerűen nem tudod elhinni, hogy Isten mindenható, és az Ő munkálkodása nem feltétlenül „fér bele” a te elképzeléseidbe? El tudod-e hinni, hogy ma is működhetnek a Szentlélek ajándékai, mert Isten elküldött minket, hogy tegyünk tanítvánnyá mindenkit szerte a világon, és ez csupán emberi erővel semmiképp nem megy, csak Isten vezetésével, támogatásával. Kizárod-e magad hitetlenségeddel, kishitűségeddel, farizeusi magatartásoddal a Krisztusban teljes életből, a pusztát választva? Tisztában vagy-e azzal, hogy micsoda ajándék az Atyától, hogy megtérhettél, megismerheted Őt, az élettel és Igazsággal teli Igével lehet napi közösséged? Örvendezz, hogy hitről hitre, dicsőségről dicsőségre akar vezetni Istenünk! Munkálkodj, szánd oda magad, adj hálát, és keresd az Ő tökéletes akaratát minden nap, el is fogadva azt!

„De bizonnyal élek én, és az Úr dicsősége betölti az egész földet. Hogy mindazok az emberek, akik látták az én dicsőségemet és csodáimat, amelyeket cselekedtem, Egyiptomban és e pusztában, és megkísértettek engem immár tízszer, és nem engedtek az én szómnak: nem látják meg azt a földet, amely felől megesküdtem az ő atyáiknak, senki nem látja azt azok közül, akik gyaláztak engem. De az én szolgámat, Kálebet, mivelhogy más lélek volt vele, és tökéletességgel követett engem, beviszem őt arra a földre, amelyre bement vala, és örökségül bírja azt az ő magva.” (IV.Mózes 14,21-24.)

Ti pedig nem így tanultátok a Krisztust; ha ugyan Őt megértettétek és Őbenne megtaníttattatok, úgy amint az igazság a Jézusban, hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt;Újuljatok meg a ti elméteknek lelke szerint,és öltözzétek fel amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben.”  (Efézus 4,20-24.)

Beküldő:D.O.

Vissza a tartalomhoz


 

 

 

 


E havi férfikörről: Isten örömére teremtettünk

 

Ez Rick Warren Céltudatos Élet című könyvének 8.napi tanításának központi üzenete.

Az alapige: Jelenések 4.11 „Te teremtettél mindent, és a te akaratodért vannak és teremtettek„ Nem véletlenül vagyunk e világban, Isten, mint láthatatlan tanú, örömmel veszi tudomásul a megszületésünket, mert azt akarta, hogy éljünk. Miatta és érte létezünk, az Ő dicsőségére és örömére. Nekünk is az kell, hogy legyen az életünk célja: örömet szerezni Istennek. Ha ezt teljes értelmünkkel felfogjuk, akkor nem érezzük magunkat jelentéktelennek, hiszen ez bizonyítja értékességünket. Isten gyermekei vagyunk. Ahogy a Biblia fogalmaz:”Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint” Isten ellátott bennünket öt érzékszervvel, és még érzelmeket is adott. Istennek is vannak érzelmei. Olyan kifejezések szerepelnek a Bibliában, hogy Isten szomorkodik, féltékeny, haragszik, megkönyörül, örül, elégedett. Pont úgy, mint mi emberek. Ebből is látszik, hogy az Ő képére teremtettünk. Ezért kell nekünk elérni azt, hogy Isten gyönyörködjön bennünk, mert „ Az istenfélőkben gyönyörködik az Úr, azokban, akik az Ő szeretetében bíznak.” Ha így cselekszünk, akkor imádjuk őt. Az istenség imádata antropológusok /embertannal foglalkozó személy/ megfigyelései szerint egyetemes emberi késztetés, amelyet maga Isten épített be zsigereinkbe. Ha nem Istent imádjuk, akkor az Ő helyére oda kerül valaki vagy valami. Isten megkívánja az imádatot! Ahogy Jézus mondja: „Mert az Atya … imádókat keres magának. „ Mi is az Isten imádat ? Van akinek az istentisztelet, az éneklés, imádkozás vagy a prédikáció meghallgatása jut eszébe. Van aki ceremóniákra, úrvacsorára, gyógyulásra, csodákra, eksztatikus élményekre gondol. Ezek valóban részei lehetnek, de az Isten imádat több ennél. Az Isten imádat egyfajta életforma, mint ahogy Jézus Krisztus követése is egy életforma. Tehát az istenimádat sokrétű lehet. „ mindent amit csak szóltok , vagy cselekedtek az Isten dicsőségére tegyétek.” , Minden tevékenységünk átalakulhat istenimádattá, ha azzal Istennek akarunk örömöt szerezni.

Hogyan tehetünk mindent Isten dicsőségére? Úgy ahogy a Biblia mondja, hogy:” Valamit tesztek, lélekből  cselekedjétek, mint az Úrnak és nem az embereknek.” Ez az Istent dicsőítő életforma titka. Mindent úgy végezni, mintha Jézusnak tennénk, és az Ő jelenlétének tudatában hajtjuk  végre. Szívből és ne színből szolgáljunk Istennek, szenvedélyes lelkülettel és életünk teljes odaszánásával.

Böjti időszakba értünk. Ez az önvizsgálatok ideje is. Gondolkodjunk el azon, hogyan is állunk Istennel. Mi van a szívünkben. Vessünk el mindent, ami Isten és közénk állhat, nehogy azt mondja Isten: „ Ez a nép csak szájával közeledik hozzám, és ajkával dicsőít engem, de szíve távol van tőlem. Istenfélelme pedig csupán betanult emberi parancsolat.”

Beküldte: Lackovszki Zoltán

Vissza a tartalomhoz


 

 

 

 


 E havi asszonykörről:

 

Folytattuk könyvünk és életünk tanulmányozását. A következő rész címe: Gyermekkorban megtört szívek.

Ezek a részek a gyermekkorban történt lelki sérülésekkel foglalkoznak.

Tudnunk kell, hogy Isten nem kicsinyli le a dolgokat, melyek megtörték szívünket. Nem azt gondolja, milyen szánalmasak vagyunk, mert néhány dolog megbántott bennünket. Időnként, azért enged meg fájdalmakat az életünkben, hogy azokon keresztül növekedjünk, nem pedig azért, hogy ne is vegyünk tudomást róluk.

Jézus nagyon szereti a gyerekeket

1.       A gyermekek Krisztus szeme fényei / Máté 18,2 /

2.       A gyermekeket egyedülállóan kíséri Krisztus /Máté 18,5/

3.       A gyermekek bántalmazása olyan, mintha azt személyesen Krisztussal követnék el. / Máté 18,6 /

4.       Krisztus sohasem a bántalmazás szerzője.

A Biblia azt tanítja, hogy néhány nehézséget kimondottan Isten rendel el fejlődésünk, megtisztulásunk céljából. A gyermekek bántalmazása nem ezek közé tartozik ! – de engedi megtörténni őket

Isten Igéjének egyik legfelszabadítóbb gondolata az, hogy az élet rosszából Isten jósága eredhet. Isten megígérte, hogy mindenből amivel találkozunk jót fog kihozni, ha szeretjük Őt és megengedjük hogy azt az Ő céljaira használja. /Róm.8,28/

Azt hiszem, hogy mindenki akit elnyomtak gyerekkorában tanúsíthatja, hogy annak eredményeként bizonyos bűnök iránti hajlandósága drámaian megnőtt.

A gyógyulás részeként viszont felelősséget kell vállalni a saját bűnökért attól függetlenül, hogy egy másik személy cselekedeti vezettek ahhoz.

Bármi sérelmet ami veled történt, látott Isten, és Ő fogja ügyedet megvédeni./ Jer.sir. 3.58-59 /

Az elkövetőnek való megbocsátás azt jelenti, hogy ügyemet átadtam Krisztusnak, hogy szabad leszek a keserűség és vád folyamatos terhétől. Amit az ellenség a legkevésbé szeretne az az, hogy szabad legyél!

A gyermekek ellen elkövetett bűnök a sátán mesterkedései. Ő örömét

leli a botrányban, főleg ha azok hívőket érintenek, mert el akarja rontani bizonyságtételüket. Távol akarja tartani az embereket attól, hogy elfogadják Krisztust, mint megváltót.

Barátom nem az határoz meg téged, ami veled történt, avagy amit tettél. Az határoz meg, hogy ki vagy Krisztusban. Te Isten szeretett gyermeke vagy!

Gyermekem már azelőtt szerettelek, hogy megszülettél volna. Én formáltalak anyád méhében, és tudtam mi lesz az első és utolsó szavad. Ismertem minden nehézséget, amivel neked szembe kellett nézned. Mindegyikben veled szenvedtem. Még azokban is, melyekben te nem szenvedtél velem. Tervem volt az életeddel mielőtt megszülettél. A terv nem változott meg, attól függetlenül, hogy mi történt veled, vagy mit tettél. Nem engedtem olyan bántalmazást az életedben, melyet nem használhatnék az örökkévalóságra. Megengeded? A te igazságod nem teljes, hacsak nem az én Igazságom tükrében nézed azt. A történeted örökre befejezetlen marad…..amíg meg nem engeded, hogy elvégezzem az én feladatomat a fájdalmaddal. Hagy tökéletesítsem azt, ami aggaszt téged.

Maradok: Hű Atyád

 

Beküldő: Nagy Tiborné

 

Szeret az Úr, azért nincs még végünk,

Mert nem fogyott el irgalma:

Minden reggel megújul.

Nagy a Te hűséged! Az Úr az én osztályrészem

-         mondom magamban -, ezért Benne bízom.

 

/ Jeremiás siralmai 3, 22-24 /

Vissza a tartalomhoz


 

 

 

 


Gyerekeknek: Kis ember a nagy fán

                        (Lukács 19,1-10.)

 

Élt Jerikóban egy nagyon gazdag ember, akit Zakeusnak hívtak. Azon a környéken ő volt a vámszedők közt az első. Rengeteg pénzt keresett magának és a rómaiaknak. Emiatt viszont nem szerették őt a zsidók, és zsugori árulónak nevezték. Jézus épp Jeruzsálembe tartott, és Jerikón is áthaladt. Az utcákon hatalmas tömeg gyűlt össze. Mindannyian Jézusra vártak, hogy hangos kiáltással üdvözölhessék, amikor odaér. Zakeus is ott volt a tömegben. Igen, ám, csakhogy Zakeus aprócska ember volt, mindenki magasabb volt nála a tömegben, ezért semmit sem látott. Így aztán elhatározta, hogy felmászik egy fára. Felhúzta magát a legalacsonyabban fekvő ágra, majd egyre feljebb kúszott. Az sem érdekelte, hogy az emberek észreveszik és kinevetik érte. Őt csak az érdekelte, amit hallott, hogy Jézus a vámszedők barátja. Látnia kellett Jézust, bármi áron! Hirtelen a fánál tolongó emberek éljenezni kezdtek, Zakeus pedig megpillantott egy embert, ahogy feléjük tartott a poros úton. „Vajon ő Jézus? Á, szóval ő a názáreti Jézus!”- gondolta magában. A tömeggel együtt Zakeus is éljenezni kezdett. De hirtelen torkán akadt a hang. Ahogy Jézus elment a fa alatt, felnézett egyenesen Zakeusra! A vámszedő meg sem tudott szólalni. Tágra nyílt szemekkel, szótlanul bámulta Jézust. Sosem látott még olyan szemeket, amelyekkel Jézus nézett rá. Egyszerűen nem tudta levenni a szemét Jézusról. Ekkor Jézus így szólt hozzá: „Zakeus, mássz le gyorsan a fáról, mert ma este a te vendéged vagyok!” Zakeus annyira meglepődött, hogy majdnem leesett a fáról! Sietve lemászott, és a házához kísérte Jézust. Az emberek összesúgtak a hátuk mögött: „Nézd csak! Ez a Jézus megint bűnösökkel barátkozik!” Miután Zakeus betessékelte Jézust az otthonába, egy ígéretet tett: „Itt és most ünnepélyesen megígérem, hogy mostantól fogva a keresetem felét a szegényeknek adom. És négyszeresen adom vissza az embereknek azt, amit elcsaltam tőlük.” Zakeus lehajtott fejjel állt. Tudta, kicsoda Jézus. Készen állt, hogy új életet kezdett Jézusért. Jézus pedig így válaszolt: „Zakeus, üdvözültél ma te is és az egész családod! Ezért jött az Emberfia. Azért jöttem, hogy megmentsem az elveszetteket és a nyomorultakat.”

 

Miért szerette volna Zakeus mindenáron látni Jézust?

Vissza a tartalomhoz


 

 

 

 


Építsd a bárkát!

 

Nagy változások idején Isten rendkívüli dolgokat tesz. Noé élete minta a mostani időkre. Őrültnek tartották, de ő csak folytatta a kalapálást. Míg mások nevettek, ő épített. A Biblia és az Egyház szinte minden szereplőjét, aki megelőzte a korát, üldözték, kinevették és megverték, néha meg is ölték.

Így ne lepődj meg, ha az emberek kinevetnek és kicsúfolnak az evangéliumért. Ha azt akarod, hogy Isten használjon az utolsó időkben, akkor engedelmeskedj, és építsd a mentőcsónakod. Jó lenne, ha megtanulnánk a leckét Noé életéből:

-          azonnal és feltétel nélkül engedelmeskedett Istennek, bár Isten csupa olyan dolgot mondott neki, ami addig nem fordult elő a világtörténelemben. Mert újat és mást mondani! Akkora bárkát építeni pedig, amelyben elfér a családja és 2-2 minden állatfajból, nem csak képtelenségnek, hanem egyenesen őrültségnek tűnt.

Hitben járt, nem látásban (2Kor 5,7). Ha a múlt tapasztalataira, a kor ismereteire és körülményeire nézett volna, a bárka soha nem épült volna meg.

-          Nem pocsékolta az idejét sajnálkozásra az idejét a megszakadt világi barátságok felett.

-          Kizárólag arra a feladatra összpontosított, amelyet az Úr kijelölt számára.

-          Pontosan úgy építette meg a bárkát, ahogyan Isten elrendelte.

-          Kitartott, mindvégig állhatatos maradt, hogy a családját megmentse.

Ha Noé tudott Istennel járni egy istentelen korszakban, akkor ez nekünk sem lehetetlen. Istennel kell járnunk, hogy, mint Noé, igazak legyünk ebben a nemzedékben (IMóz6,9), tökéletesek, érettek és nyitottak Isten felé.

Mi ma a bárkánk? Mi a mai menekülés? Hogyan tudjuk betölteni az elhívásunkat egy ilyen gonosz világban? A mai bárka a Szent Szellemben járás. Szent Szellemben járva, az Úr kenetével élve, igazán és tisztán élhetünk a kortársaink között, és együtt járhatunk Istennel – függetlenül attól, ami körülvesz minket.

A Szent Szellemben járás nem javaslat. Ez az a pont, ahova Isten hív minket, éppen úgy, ahogyan Noét és családját is az életre hívta a bárkában Jegyezd meg azt is, hogy Noé pontosan Isten leírása szerint építette meg a bárkát.. Mi lett volna, ha egy kicsit változtat? Például, ha egy luxusjachtot épít az Úr bárkája helyett? Talán szerette volna magával vinni néhány barátját? Mi történt volna? A luxushajó elsüllyedt volna: a világi barátokkal teli alkotmány léket kapott volna. Csak az Úr bárkája marad meg. Az első lépés az életed Szent Szellemben való felépítéséhez az éhség Istenre. Ha nem éhezed Istent, nem is tudod keresni a Szent Szellemet. Ha rendszeresen jársz kenet alatt levő Istentiszteletre és Igével táplálod szellemed, megjön az étvágyad! A Szent Szellemben kell járni otthon, a munkahelyeden – ahol éppen vagy. Amikor egyedül vagy, esetleg hétköznapokon a családoddal, érzel-e szellemi éhséget Isten után? Miért olvasol Bibliát? Mert magára Istenre inkább kíváncsi vagy, mint a TV-re, egyéb könyvekre vagy bármilyen időtöltésre?

Persze azt is mondhatod: „Szeretem Istent, de ez az egész már sok nekem! Engem már megváltott, jó gyülekezeti tag vagyok, fizetem a járulékot is, még a kórusba is beállok – de ezzel nálam el is van intézve. Ennél többet nem teszek.”

Így viszont nem készül el a bárka. Ez megalkuvás. Néhányan azt gondolják, ez a tessék-lássék kereszténység maga a Szellemben járás. Ezért nem is ismerik meg a Szent Szellemet, amikor jelen van. Jézus azt mondta: „Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert ők megelégíttetnek.” (Mt 5,6)

Újjászületésed után a barátaid a bűn trágyagödrében furcsának tartanak téged, amiért kijöttél és megmosakodtál. A keresztény életben van egy másik gödör is, még ha nem is a testi, fizikai bűnökkel van tele. Színültig van a vallásos hagyományok és az emberek rendelkezéseinek sarával. Színültig van önigazultsággal, pletykálással, a pásztor kritizálásával, más keresztények miatti háborgással és panaszkodással. Tele van az okoskodás gőgjével, amely szerint csak a te elképzeléseid a jók, és azokat is magaddal próbálod rántani, akik máshogy élnek.

Kevés idő van hátra! Nem lehet szórakozni, vagy egy másik hajót építeni, majd utána újrakezdeni. Nem lehetünk szentségtelenek, tisztátalanok és gonoszok, a saját testünk vagy lelkünk kívánságait követők. Ha nem jól építed meg a bárkád, félig testi lesz, az út nehezebb részénél léket kap. Maradjunk tökéletesen engedelmesek Isten elhívásához. Lelkesedve, hogy végezhetjük az Úr munkáját!

Amikor észreveszed, hogy változás zajlik az életedben, ne sírd vissza azokat a régi dolgokat, amiket Isten már nem akar, hogy meg tégy. Ez ugyanolyan, mint a természetes életben az öregedés. Ott is elérsz egy pontra, ami után már nem ugyanúgy végzed a dolgaidat.

Pontosan ez történik az Egyházzal. Az egyik korból kinőve egy másikba lép, a múltban történteket maga mögött hagyva. Azok, akik nem lesznek hajlandók együtt növekedni, le fognak maradni a hajóról.

Az egyháztörténelmet végig ez jellemezte, ezért ma sincs ebben semmi különös. Mindig voltak olyan emberek, akik együtt akartak járni Istennel, és azzal az árral akartak úszni, aminek folyását Ő vezérelte

De mindig voltak olyanok is, akik a változást, illetve Isten különböző kezdeményezéseit leblokkolták. Ez az egyik oka annak, hogy ma olyan sokféle felekezet van. Luther szakított korának konszolidált egyházával, és megalapította azt a felekezetet, amelyet ma lutheránus egyháznak nevezünk.

Ha tanulmányozod a történelmet, megláthatod, hogy esze ágában sem volt kiszakadni a katolikus egyházból. Benne akart maradni, de kitagadták, és eretneknek bélyegezték.

Luther hitte, hogy kegyelemből üdvözülünk, hit és nem cselekedetek által (Ef 2,8-9). Akkoriban azt hirdetni, hogy az igaz hitből él, eretnekségnek minősült, de ma már nincs így. Luther gondolatait a hit igazsága miatt tömegek tették magukévá az életüket fenyegető veszély ellenére. Az igazat akarták tudni Istenről, és nem számított, mit beszél az elfogadott felekezet.

Az egyháztörténelem egy másik nagy alakja John Wesley. Mikor első ízben szakított a megszokott renddel, egyik templomban sem prédikálhatott. Az egyházi világ nem szerette őt. Az életet hirdette, és ezrek születtek újjá a szolgálata alatt. Ebből nőtt ki a metodista egyház. Sok új felekezet azért alakul, mert az emberek többet ragadnak meg Istenből, és továbbra is vele akarnak tartani, míg mások a megszokott kerékvágást választják. Azok, akik nem változnak meg, félnek vagy egyszerűen csak lusták. A változás mindig munkát, kihívást és növekedést jelent. És sokan nem szeretik ezt. Következésképp kimaradnak Isten munkájából. Nem tudom, te hogy vagy vele, de én mindabban benne akarok lenni, amit Isten cselekszik. Ez nem azt jelenti, hogy így könnyebb lesz a dolgod, sőt! Mivel sokan nem értik a Szent Szellem kenetének kiáradását, vissza akarnak vonulni egy kényelmes helyre, hogy átvészeljék az utolsó időket. A kereszténység nem passzív sport. Nem az a dolgunk, hogy elterpeszkedjünk, míg az elragadtatás el nem jön. Szégyelljük magunkat, ha valaha is így gondolkodtunk. A tohonyaság bűn, akár lázadásból, akár fásultságból akár félelemből ered. Isten ma is olyanokat keres, akik hajlandók beszállni az Ő arénájába, és csatázni azért, hogy a céljait előmozdítsák fontos megértenünk, hogy az idők és évszakok változnak – mint mindig is – a szellemi világban, és szükséges együtt haladnunk velük. Ha belevetjük magunkat az események közepébe, akkor nem lesz olyan nehéz.

De ha megpróbálunk lustálkodni, kitérünk vagy ellenkezünk Isten munkájával, nagyon nehéz lesz.

(Roberts Liardon: Az utolsó lépés c. könyvéből)

Beküldő: D.O.

Vissza a tartalomhoz


 

 

 

 


Ha szívem néha elszorul, rosszkedvnek árnya rám borul,

S talán egész csekély az ok, kár, hogy rá gondolok,

Szólok hamar: a bút feledd, szerezz magadnak új szívet,

Mert rossz kedélyt s a búsulást az ördög adja lásd.

 

S az Úr Jézus eszembe jut, ki mindig vigasztalni tud

És szól, míg húsvét fénye kel: Miért csüggedtek el?

S ez bennem egy kis dalt fakaszt, halkan dúdolni kezdem azt,

Míg áttör bún és bánaton, s harsogva zeng dalom.

 

S a hang amint jobban dagad, az Úr mélyebben megragad,

S ott van vele szívembe már a fényes napsugár.

Így, hát, ha búra vón okom, Jézust dalolva elfogom.

Boldog szív, mely nem ejt panaszt, dallal kiűzi azt!

 

Ez az ének nagyon régóta a kedvenceim közé tartozik, de nagyon sokáig nem gondoltam rá. Az elmúlt nyáron került újból előtérbe, nagyon sokszor jutott eszembe, mivel az az időszak egy nehéz része volt az életemnek. Sokszor voltam szomorú, kedvtelen és akkor megvigasztaltak ezek a sorok. Én azt kívánom mindenkinek, hogy valósuljon meg életünkben ez a dalocska.

 

                                                                      Beküldő: Kindricz Tünde

A kereszt alja lábnyomokkal,

Könnyel és megbocsátott bűnnel van tele.

A kereszt alatt mindig dönt az ember

Jézus mellett – vagy éppen Ellene

Vissza a tartalomhoz


 

 

 

 


Óvjuk őket

 

Egy tanulmány, amelyben tizenegy-tizenöt éves kamaszoknak és szüleiknek tettek fel kérdéseket, azt mutatja, hogy ebben az időszakban a barátok és a társak szerepe növekszik, A tanulmány továbbá megállapítja, hogy a kiskamaszok keresik egymás társaságát, ragaszkodnak egymáshoz,és ha nem tölthetnek elég időt barátaikkal, sérülés éri őket,

Ebből az információból hajlamosak vagyunk két téves következtetést levonni: 1. abarátok hatása veszélyezteti az egészséges fejlődést; 2. amilyen mértékben közelednek a gyerekek a barátaikhoz, olyan mértékben távolodnak el szüleiktől.

A valóság az, hogy a társas kapcsolatok elengedhetetlenek kamasz gyermekünk egészséges fejlődéséhez. Ezekben a kapcsolatokban a gyermekek rengeteget tanulnak egymástól az értékekről, az erkölcsről,a nemi szerepekről, az agresszió megfékezéséről és egy csomó más dologról. Egymással való kapcsolatukban fejlődnek, és így alakul ki felelősségérzetük is.

Ha a második téves következtetést vizsgáljuk, nevezetesen, hogy amint a gyermekek társaikhoz közelednek, eltávolodnak szüleiktől, úgy találjuk, hogy a kiskamaszok valóban függetlenné akarnak válni szüleiktől. Ez az érési folyamat egészséges és természetes velejárója. De annak ellenére, hogy tizenegy-tizenöt éves korban nő a társak befolyása , a szülőké pedig csökken, a szülők hatását soha nem fogja túlszárnyalni a barátok hatása.

Amikor megkérdezték a kiskamaszokat, kihez fordulnának tanácsért, egyöntetűen azt felelték, hogy mindenekelőtt a szüleikhez. Nagyobb érték számukra, ha szüleik büszkék rájuk, mint az, hogy barátaikat megtartsák. Ha a gyermekek azt akarják, hogy szüleik büszkék legyenek rájuk, miért szednek kábítószert? Miért látja veszélytelennek végzős egyetemistáink 42%-a azt, hogy minden hétvégén  öt pohár szeszes italt megigyon? És miért szív ezeknek az utolsó éves hallgatóknak 26%-a marihuánát?

Nekünk kell megtalálnunk a választ arra, hogy miért kábítószereznek gyermekeink. Nem lehet annyival elintézni a dolgot, hogy mások gyermekeit kikiáltjuk bűnbaknak és a fiziológiai függőséget megszüntetjük.A probléma sokkal mélyebben gyökerezik, mint a fizikai függőség. Amikor drogproblémával állunk szemben, az egész gyermeket kell figyelembe venni, életének minden egyes területét meg kell vizsgálnunk. Nem tudok egyszerű receptszerű választ és megoldást kínálni, de remélem hogy a könyv elolvasása megoldást kínál minden szülőnek és gyermeknek, hogy elinduljon a gyógyulás felé, és tisztán lássa a kábítószerrel kapcsolatos körkérdést.

Szeretettel ajánlom Dr.Ross Campbell könyvét minden szülőnek

Vissza a tartalomhoz


 

 

 

 


Jó reggelt

 

Olyan furcsán alakult minden, a nagy terv nem ez volt,

A mennyei forgatókönyv valami egész másról szólt,

Létrejött sok egyház, a millió kis közösség,

Ugyanarról beszélünk, mégis oly sok a különbség.

 

Jó reggelt Isten drága népe, gyorsan ébredj föl,

Eljött a kellemes nap végre, minket vár a föld,

Mondjuk el a jó hírt: Jézus Krisztus él,

Jöhet a vőlegény a szép menyasszonyért.

 

Régebben úgy gondoltuk még a barát is ellenség,

Mindentől elzárkóztunk, nem volt közöttünk egység.

Keressük meg egymást, és ne mondd, ez nem érdekel,

Hisz régen nem az számít, milyen egyházat képviselsz.

 

Jó reggelt Isten drága népe, gyorsan ébredj föl,

Eljött a kellemes nap végre, minket vár a föld,

Mondjuk el a jó hírt: Jézus Krisztus él,

Jöhet a vőlegény a szép menyasszonyért

Beküldő: Kindricz Eszter

Vissza a tartalomhoz


 

 

 

 


Tized? – Igen!

 

„ Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.” /Márk 12,17/

Gyülekezeti presbiteri üléseink talán leggyakrabban előforduló napirendi pontjai az anyagi ügyek: miből fedezzük az alkalmazottak bérét, a működési költségeket, az épületek karbantartását. A nagyobb gyülekezetek még egyensúlyban tudják tartani költségvetésüket, a gyengébbek azonban – a jelen körülmények között – képtelenek erre, csak külső, többnyire egyházkerületi vagy országos egyházi támogatással tudnak működni. De az országos egyháznak is egyre szűkülnek az anyagi keretei, folyamatosan csökken a külföldi segély és az állami támogatás összege is. Nem járnak észrevehető eredménnyel egyházunk vezetőinek az egyháztagokat nagyobb áldozatkészségre ösztönző felhívásai sem. Egyházunk népe nem érzékeli a helyzet súlyosságát, úgy tesz, mintha nem kellene komolyan venni ezeket a jelzéseket. Pedig komolyan kell vennünk: az egyháznak anyagilag is folyamatosan saját lábára kell állnia.

Milyen sokszor előfordul velünk, hogy lekicsinylően szektának nevezzük a történelmi egyházakhoz nem tartozó hívő, aktív keresztyén közösségeket. Tudom, a tanításukban, gyakorlatukban vannak olyan tételek, amelyekben különbözünk, de a gyülekezet terheinek hordozásában követhetnénk a példájukat. Ők ugyanis komolyan veszik az Úrnak a tized megadására vonatkozó parancsát, így aztán általában nem szorulnak rá külső támogatásra. Nem tudnánk őket legalább ebben a dologban követni? Lehetetlennek tartjuk, hogy a PÉNZTÁRCÁNK is megtérjen? Vagy pedig evangélikus öntudattal elutasítjuk ezt a lehetőséget, hiszen nem vagyunk mi zsidók, szekták vagy törvényeskedők, hogy tizedet adjunk a kapott javainkból.

Evangélikus gyülekezeteinkben nem szoktunk a tized fizetéséről beszélni. Próbáljunk meg az Úr Jézus szavain tájékozódni. Amikor a farizeusok tőrbe akarták csalni kérésükkel: Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy sem? Jézus rávezeti a képmutatókat a dénáron levő császárképre mutatva:, „Adjátok meg tehát a császárnak ,ami a császáré, és Istennek , ami az Istené.” /Mt.22,21; Mk.12,16/ Rajtunk, embereken az Isten képe van, hiszen az Ő képére  teremtettünk, és mi nem kevesebbel tartozunk Istennek, mint teljes  magunkkal és mindenünkkel, ha a mi Urunkat akarjuk követni.

Gondoljunk csak a gazdag ifjúra, aki a parancsolatokat ugyan megtartotta, de vagyonáról nem tudott lemondani az Úr követése érdekében.

Ha mi elhatározzuk, hogy minden jövedelmünk tizedét az Úrnak adjuk, akkor nagyon fontos, hogy ezt Isten iránti szeretetünkből tegyük tudva azt, hogy ezzel nem lehet megvásárolni az üdvösséget. /a gazdag ifjú és a templomban imádkozó farizeus példája/.Isten parancsolata a tized adása a választott nép számára,” A föld minden tizede az Úré, a földnek a szemes terméséből és a fa gyümölcséből; az Úr szent tulajdona az” /3.Móz.18.26/. Még a lévitáknak is szól: „…ajánljátok föl a tizednek a tizedét ajándékul az Úrnak”: /4.Móz.18.26/.. 5.Mózes 14,23bében hozzáteszi az ige: „Így tanuld meg félni Istenedet, az Urat mindenkor!” A babiloni fogságból hazatértek Nehémiás vezetésével írásbeli pecsétes megállapodást kötöttek a törvény megtartására: „NEM FOGJUK ELHANYAGLNI ISTENÜNK HÁZÁT!” /Neh.10,40b/

Ez jel lehet, hogy nekünk fontos az Isten háza és a gyülekezet. Az Istennek szánjuk, de a gyülekezet közösségének életéhez tartozó szükségeket fedezi. Fontos hogy legyen megélhetése az Isten szolgáinak, legyen méltó helye az ige hirdetésének, hogy az valóban az imádáság háza legyen, és az egyház be tudja tölteni küldetését.

A gazdag Istené minden kincs ezen a földön, nekünk pedig nagy lehetőségünk hogy a Tőle kapott javainkból részt adjunk az ő nevének dicsőségére. Ígéret is fűződik hozzá.”Hozzátok be a raktárba az egész tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem .- mondja a Seregek Ura. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és bőséges áldást árasztok rátok., elriasztom tőletek a sáskákat, nem pusztítják el földetek termését, nem teszik tönkre szőlőtöket a határban – mondja a Seregek Ura. Boldognak mond benneteket minden nép, mert gyönyörű lesz országotok.”/Malakiás 3.10-12/

Vigyázat , ne akarjuk az Istent becsapni! /Anániás, Apcs. 5,3/ Ha egyszer elhatározzuk, hogy jövedelmünk tizedét az Úrnak adjuk, legjobb, ha jegyezzük, nehogy elfelejtsük. Ne legyen kifogás, ha kevés, de az se, ha sok, amit Neki szánunk!” Semmit nem hoztunk a világba, nem is vihetünk ki semmit belőle”/1.Tim.6.7/. semmink nincs ,amit ne tőle kaptunk volna, még a szívdobbanásunk is az Ö ajándéka.

A legjobb befektetés az, amit neki adunk. A bankok meggazdagodnak rajtunk, a tőke is bizonytalan utakon tűnik el. Minket azonban Istenünk tart jól a neki adottból is, megáldja gyülekezetünket, megőrzi életünket, üdvösségünkre szolgáló ajándékot ad.

Egy rövid történet, az életünkből: A háború után, a 40es évek végén, amikor Balaton Aliga parti övezetét kisajátítva pártüdülővé, zárt területté alakítottak, nem volt megközelíthető és rendeltetésének megfelelően használható a Balaton Aligai református templom. Azokban az években – mintegy 40 évig – a nyári hónapokban vasárnap délutánonként a Drenyovszky család balatonvilágosi nyaralójában voltak az Istentiszteletek a siófoki evangélikus és a Balatonfőkajári református lelkészek szolgálatával. A 8o-as évek közepén egyik év elején fiaink azzal a javaslattal álltak elő, hogy az istentiszteletek zenei részének támogatására vegyünk a gyülekezet számára egy villanyorgonát. Az árát úgy gyűjtsük össze, hogy a család minden tagja jövedelmének/fizetés, ösztöndíj, munkadíj/ 10%-át egy közös borítékba teszi. A szükséges összeg összegyűlt. Mivel azt tapasztaltuk, hogy normális életünk anyagi szükségleteinek fedezéséhez jövedelmünk 90%-a is elég, a 10%-át azóta is félretesszük, és gyülekezeti ,egyházi célokra adjuk. Jó szívvel merjük másnak is ajánlani, adják vissza jövedelmük 10%-át az Úrnak, meglátják, áldás lesz rajta.!

/Győriné dr. Drenyovszki Irén és dr. Győri József írása megjelent a HÍD c. missziós magazinban 2005-ben/

Beküldte:mpe

 

„Ő táplált a pusztában mannával, amelyet nem ismertek atyáid. Megsanyargatott és próbára tett, hogy végül is jót tegyen veled. Ne gondolkodj tehát így: az én erőm és hatalmas kezem szerezte nekem ezt a gazdagságot! Hanem gondolj arra, hogy Istened, az Úr ad neked erőt a gazdagság megszerzésére, hogy fenntartsa szövetségét, amelyre esküt tett atyáidnak”./5 Mózes 8.16-18/

 

Mindennek megvan a maga ideje

 

Mindennek megszabott ideje van,

Megvan az ideje minden dolognak az ég alatt.

Megvan az ideje a születésnek,

És megvan az ideje a meghalásnak.

Megvan az ideje az ültetésnek,

És megvan az ideje az ültetvény kitépésének.

Megvan az ideje az ölésnek,

És megvan az ideje a gyógyításnak.

Megvan az ideje a rombolásnak,

És megvan az ideje az építésnek.

Megvan az ideje a sírásnak,

És megvan az ideje a nevetésnek.

Megvan az ideje a gyásznak,

És megvan az ideje a táncnak.

Megvan az ideje a kövek szétszórásának,

És megvan az ideje a kövek összerakásának.

Megvan az ideje az ölelésnek,

És megvan az ideje az öleléstől való tartózkodásnak.

Megvan az ideje a megkeresésnek,

És megvan az ideje az elvesztésnek.

Megvan az ideje a megőrzésnek,

És megvan az ideje az eldobásnak.

Megvan az ideje az eltépésnek,

És megvan az ideje a megvarrásnak.

Megvan az ideje a hallgatásnak,

És megvan az ideje a beszédnek.

Megvan az ideje a szeretetnek,

És megvan az ideje a gyűlöletnek.

Megvan az ideje a háborúnak,

És megvan az ideje a békének

/ Prédikátor 3.1-8 /

Vissza a tartalomhoz


 

 

 

 


Felhívás:

 

Kéziratokat várunk a következő számainkhoz! Minden hónap 3. vasárnapi megjelenésre törekszünk, a kéziratok eljuttatásánál ezt kérjük vegyék figyelembe.

 

 

Kiadja: Ősagárdi Evangélikus Egyházközség Lelkészi Hivatala

Cím: 2610 Ősagárd, Rákóczi út 18.

Tel: 06-35-360-225

osagard@lutheran.hu

 

Szerkesztő: Misjákné Petyánszki Erzsébet

misjakerzsi@citromail.hu

 

Internetes változat: Zöld Zoltán

zoldzoli@freemail.hu

 

A lap tetejére



image
image
image