Tisztelt látogatók! Örömmel értesítjük önöket hogy 2007. Decemberétől folyamatosan közöljük az Ősagárdi Hit című folyóiratunk internetes változatát. Íme a 2009. Novemberi szám.

„ Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény közül”

Tartalom: Tisztelt olvasó! A tartalomban szereplő írások aláhúzott címe, egyben hivatkozás is. Rákattinva az oldal a kiválasztott íráshoz ugrik.

„Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt.”

Urunk ismét meghökkentő evangéliummal lepett meg minket, ami a halálhoz, illetve elhunyt szeretteinkhez való viszonyunkról üzen. Rövid összefoglalását így olvastam egyszer: ez Isten örömhíre a halálról.

Néhány héttel ezelőtt álltunk meg szeretteink sírjainál. Éreztük, hogy mindegy, mikor vesztettük el őket – pár hónapja, vagy akár több évtizede –, abban semmi örömünk nem volt. Sőt, az csak fájdalmat, ürességet, bánatot hozott életünkbe. Akkor hogy’ mondhatja bárki is, hogy van örömhíre a halálról? Csak úgy, hogy biztos reménysége van az eljövendő felé!

„Bizonyos” – igénknek egyik kulcsszava. Mi az, ami ebben az életben biztos? Sokszor hallottuk már: semmi sem biztos, csak a halál. Ott nincs tévedés, egyszer mindenkit utolér, ez az egy biztos. És ez igaz is – a Jézus nélküli életre. Nekünk viszont nagyobb igazságunk adatott! Az, hogy Krisztus legyőzte a halált, és ezért van feltámadás – Jézus által.

Isten ezzel az igazi örömmel ajándékoz meg minket. Nincs annál nagyobb ajándék, mikor a halál reménytelenségében valaki biztos reményt ad az élet ígéretével. Az igénk bevezető mondatában igazi bátorításként hangzik felénk: „Nem szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek az elhunytak felől, és szomorkodnátok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük…”

Nekünk ezért a Krisztusért van reménységünk! Nem véletlenül pislákolt megannyi gyertya, mécses szeretteink sírjain az élet világosságát hirdetve. Ahol Krisztus van, ott a halál többé nem úr; mindazok, akik a Feltámadottban reménykednek, azoknak örök életük van. Akik elmentek, nem megszűntek, hanem előrementek. Az élet Ura ezzel az örömhírrel vigasztalja szíveinket, legyőzve a legnagyobb ellenségünket, félelmünket, mikor a bizonyosságot hirdetve így szólít meg valamennyiünket: ne nyugtalankodjék a ti szívetek…

Dicsérjétek az Urat.
Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik.

Gazdagság és bőség lesz annak házában, s igazsága mindvégig megmarad.

Az igazakra világosság fénylik a sötétben: attól a ki irgalmas, kegyelmes és igaz.

Jó annak az embernek, a ki könyörül és kölcsön ad; dolgait pedig igazán végezi.

Osztogat, adakozik a szegényeknek; igazsága megmarad mindvégig; az ő szarva felemeltetik dicsőséggel.

Látja ezt a gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kívánsága semmivé lesz.

A Páli és az egyetemes levelekben egyértelműen arról olvasunk, hogy a törvényt betölteni képtelen ember megretten Isten jogos ítéletétől és Krisztus golgotai áldozatában nyer vigasztalást – a törvény Krisztushoz vezérlő mesterünk lett -, vagyis elhiszi és elfogadja a Krisztusban kapott bűnbocsánatot és bűnbánatot gyakorol, megtér bűnös életútjáról, meghal régi életére nézve, de új életre támad fel, azaz újjászületik. A Szentírás egyetemesen arról tanúskodik, hogy Isten Lelke támaszt életet, így az új életet is Ő hozza létre. A fentiekből következik, hogy az újjászületés, a Szentlélek elnyerése /kitöltése/ által lehetséges, így az újjászületés és a Szentlélek vétele egyszerre történik, nem választhatók el egymástól. A Szentlelket „az ige meghallásából származó hit alapján” /Gal 3,2/ kapjuk. A hit hallásból származik, vagyis a hallott örömhír /evangélium/ közben támaszt a Szentlélek feltétel nélküli bizalmat, hitet /pisztisz/ szívünkben Isten és Jézus Krisztus iránt. Így az igében hallottak melletti döntésünket is a Szentlélek munkálja és hatalmába veszi testi, lelki és szellemi valónkat. Lehet – írtam korábban -, hogy a Szentlélek munkája életünkben elemeket „megrázó”, fizikai törvényeket figyelmen kívül hagyó szellemi-lelki élményekkel ajándékoz meg minket, vagy „csak” láthatatlan, de tapasztalt lelki vezetés által követjük Urunkat. Egy a lényeg: „Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: ’Abba, Atya!’ Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk.” /Rm 8,14-16/

Összegezve: Akik hit által újjászülettek, vagyis az újjászületés pillanatában, kezdetén és folyamatában a Szentlélek hatalmába kerülnek, azokra mondja Pál apostol, hogy Isten fiai, mert Isten Lelke vezetése alatt élnek. Az istenfiúságunk bizonyosságáról a Szentlélek győzi meg lelkünket. Ezt erősíti meg Pál apostol az Ef 1,13-ban is: „Őbenne lettünk örököseivé is…aki mindent saját akarata és elhatározása szerint cselekszik.”

A „szellemkeresztséggel” kapcsolatos pünkösdi és karizmatikus tanításokban többször hallunk arról, hogy a Szentlélek személytelen erő, amelyből lehet kevesebbet vagy többet „vételezni”, aszerint, hogy az ember egyéni érdeke mit akar vele elérni. Ez is Ige ellenes, ui. a Szentlélek nem személytelen erő, hanem a Szentháromság harmadik személye. Így a maga teljességében „kapja” a hívő ember a Szentlelket. Az pedig egy dolog, hogy miként, hogyan válik valósággá a Szentlélek teljessége az ember személyes életében. Nyilván a langyos hitélet „elaltatja” a Szentlelket.

Tehát, az ellentétes a Szentírással, hogy a megtérés, újjászületés folyamatában csak „valamit” veszünk a Szentlélekből és csak a „szellemkeresztségben” fogjuk birtokolni a teljes Szentlelket. A Szentlélek nem „fűszer”, amivel lehet fokozatosan az ételt ízesíteni ízlés szerint. A Szentlélek vagy van az életünkben, vagy kérni kell, hogy legyen, de ehhez elsősorban megtérésre van szükségünk.

A pünkösdi, karizmatikus mozgalmak kezdetben még a végbement „szellemkeresztség” igazolását látták a nyelveken szólás kegyelmi ajándékában. A nyelveken szólás „igazolta”, hogy az adott személy részesült-e „szellemkeresztségben”. A vizsgált mozgalom jelentős irányzataiban a nyelveken szólást ma már nem tartják számon a „szellemkeresztség” megtörténtét igazolandó ismertető jegyek között. Viszont a jelenség szerepel a Szentírásban és a fenti mozgalmakhoz köthető, így röviden az igei tudósítások és az ősegyházi gyakorlat függvényében megvizsgáljuk az ún. „szellemkeresztséget”.

Pünkösdkor, Jézus ígérete szerint a tanítványok részesülnek a Szentlélek kitöltésében és ennek következtében elkezdtek beszélni ”Isten felséges dolgairól” úgy, hogy az ünnepekre összesereglett soknyelvű hellenista tömeg a „maga nyelvén hallotta őket beszélni” /Ap Csel 2,8/ Ez a pogányok felé azt jelentette, hogy elérkezett az „üdvuniverzum” kegyelmi időszaka, vagyis Isten üdvösségszerző cselekvését minden népre, nyelvre kiterjesztette. De ez a jel volt a zsidók /hitetlen/ számára is. „Idegen nyelveken… fogok szólni ehhez a néphez /Izrael/ és így sem hallgatnak rám……úgyhogy a nyelveken való szólás jel, …...a hitetleneknek.” /1 Kor 14,21-22/

Ha nem fogadja el Izrael a Krisztusról szóló örömhírt, akkor Isten a pogányoknak fogja hirdetni az üdvözülés útját saját nyelvükön. A zsidók pedig szétszórattatnak, mint korábban /Assziria, Babilónia/. Ez kezdetét is vette Kr.u.70-ben, és fokozatosan még az apostoli korban véget ért a nyelveken szólás kegyelmi ajándéka. /1 Kor 13,8/

Az igei tudósítások /Ap Csel 10,46; 11,15; 19,6 stb./ valamint az egyházatyák /Origenes, Chrisostomust stb./ elbeszélései alapján azt mondhatjuk, hogy az őskeresztyén egyházban véget ért a nyelveken szólás.

A nyelveken szóló „a beszélőre nézve idegen nyelvek és tájszólások töredékes és dadogásszerű szavaival magasztalja az Istent. Ez a jelenség a keresztyénség felléptének óriási, minden nemzetet felölelni akaró lelkesedésével és izgalmával van kapcsolatban………..Isten a nyelveken szólást nem szánta állandó ajándékul az egyház számára, s a jelentkezése idején is alsóbbrendű volt, mint pl. a prófétálás. Nem valószínű, hogy az apostolok korát túlélte volna a nyelveken szólás” /Bibliai lexikon 786. old./

A manapság elterjedt pünkösdi tanításokkal ellentétben az apostoli korban a nyelveken szólást elsősorban a hitetlen izraeliták előtt kellett gyakorolniuk a Krisztust követőknek és nem imádkozásra és „önmaguk építésére” felhasználni. Így jelen korunkban a pünkösdiek „hisztérikus dadogását, sokszor önkívületi ordítozását, melyekben sokan a nyelveken szólás adományának megújulását szeretnék látni, éppenséggel nem lehet a nyelveken szólással azonosítani”. /Bibliai lexikon uo./ De akkor ezt a jelenséget mivel lehet magyarázni, talán más idegen szellemmel?

Miután a Szentírás teljessége arról szól, hogy az ember az újjászületéskor a Szentlelket teljes mértékben – nem részletekben – megkapja, akkor az un. „szellemkeresztség” során milyen szellemet „vételez” a püskösdi karizmatikus „hívő”? Ugyanis ez a Lélek /Szellem/ lényegét és tevékenységét illetően teljesen más, mint az igében megismert és a hitéletünkben megtapasztalt Szentlélek. Ezzel kapcsolatban a korábban már idézett R. Ebertshauser a következőket mondja: „A Szentírás tanítása szerint az a szellem, amelyet a pünkösdi és karizmatikus mozgalom követői a ’szellemkeresztség’ során vesznek, az egyedül a sötétség hamis, csaló szelleme lehet. Isten nem cselekszik igéje ellenében! Nem cselekszik az Ő igazságának Lelke által ott, ahol kiforgatják az Igét és hazuggá teszik Őt! Isten valóságos Szentlelkét a hívő csak egyszer kapja meg az újonnan születéskor. Minden odafordulás a nem biblikus, második ’szellemi megtapasztalás’ felé, csak a hamis szellemekkel való kapcsolatba kerüléshez vezethet! A Sátán magával ragadó, elbűvölő érzéseket és megtapasztalásokat, valamint látnoki kijelentéseket és hamis csodajeleket használ fel ahhoz, hogy ezt a szellemet ’isteni’ eredetűnek adja ki, és ezáltal Isten igazi gyermekeit is félrevezeti, hogy elfogadják a megtévesztő szellemet /v.ö. 1 Tim 4,1/, és őt kövessék – mindez pedig szellemi életükre katasztrofális következményekkel jár!”

Nagyon fontos tudnunk azt, hogy a pünkösdi mozgalom hamis szellemének hatása alá kerülhetnek azok a hívő keresztyének is, akik szimpatizálnak, sőt elfogadják a karizmatikus, pünkösdi tévtanításokat. Vigyázzunk, mert hamis, félrevezető és megtévesztő szellemet fogadhatunk be. Gondoljunk arra, hogy ez már a korinthusi gyülekezetben is bekövetkezett. Pedig ott Pál apostol a gyülekezet alapítás oszlopos személyisége volt. Ezért is óvja őket Pál a hamis apostolok tévtanításaitól. „Félek azonban, hogy mint a kígyó megcsalta Évát ravaszságával, úgy tántorodnak el a ti gondolataitok is a Krisztus iránti őszinte és tiszta hűségtől. Mert ha valaki odamegy hozzátok és más Jézust hirdet, nem akit mi hirdettünk, vagy más lelket fogadtok be, nem akit kaptatok, vagy más evangéliumot, nem amelyet elfogadtatok, azt szépen eltűritek.” /2 Kor 11,3-4/

Pál félelme nem volt alaptalan, ui. a tévtanítók hamis, más „Jézust” hirdettek nekik, mint amit megismertek Pál és munkatársai tanítása nyomán, másfajta idegen „evangéliumot” hirdettek nekik, mint amit korábban elfogadtak, továbbá hamis „Szellemet” fogadtak be, mint amit megtérésükkor kaptak. Erre senki sem kényszerítette őket, rászedték a tévtanítók a gyülekezet egy részét. Pál felfedi, hogy mindezek mögött az ördög, démoni világával húzódik meg, aki „világosság angyalának adja ki magát”. /2 Kor 11,14/

Nyilván Isten üdvösségszerző cselekvésének „utolsó felvonásakor” az ördög hívatlanul, de intenzíven szerepet játszik. Ezért az újjászületés folyamatában az embernek vigyáznia kell arra, hogy ne fogadjon be másik hamis démont, szellemet, valamilyen tévtanító „próféta, karizmatikus guru” közvetítése, kézrátétele által. Pál ettől is óvja a gyülekezetet:”…azt pedig nem szeretném, hogy ti az ördögökkel legyetek közösségben.” /1 Kor 10,20/

A hamis szellemnek természetesen „gyümölcsei” is vannak. Ezek legtöbbször depressziós állapotot eredményeznek, öngyilkosságba kergetik a pácienst, az Írás egészséges megértése, iránymutatásának követése elhomályosodik, az üdvbizonyosság megkérdőjeleződik stb. Ez a hitélet /ha volt/, fokozatos visszafejlődéséhez vezethet. Ezek a negatív „gyümölcsök” sokszor a karizmatikus, pünkösdi „hívő” számára nem is tudatosak, ő azt gondolja, hogy mint „szellemkeresztségben” részesült személy már részben egy transzcendens /érzékfeletti/ világ részese. De vannak klinikai esetek is. A probléma az, hogy „minden igazi karizmatikus pontosan tudja, hogy ebben a mozgalomban természetfeletti szellemi hatalmak munkálkodnak – csupán azt nem akarja elismerni, hogy ezek nem Istentől valók, hanem Isten ellenesek és tévelygők.” /R. Ebertshauser/

Nekünk, a Szentírás ismerőinek és állandó kutatóinak és kétezer éves egyháztörténeti háttérrel rendelkező történelmi egyházaknak, türelmes szeretettel és felvilágosító tanítással, de mindenek előtt Szentlélek által vezetett élettel kell közelednünk a pünkösdi és karizmatikus mozgalmak képviselői felé. Az evangélikus egyház világviszonylatban sok helyen védelmébe vette a fenti mozgalom tagjait, értékelve bennük az üdvösség útjának aktív keresési szándékát.

Túrmezei Erzsébet: Nem némul el !

„Elnémul egyszer énekem”,

- mondogatod , idézed,

írod nekem.

S úton-útfélen, éjjel – nappal

Tűnődöm ezen az üzeneten.

„Elnémul egyszer”? Fagyos, zord pecséttel

A halál minden ajkat lepecsétel.

Láttam ezt a némító pecsétet

Hideg, lezárult ajkakon.

És ha lepecsételi az enyémet

Elnémul a szó, elhallgat az ének,

Csendbe dermed utolsó mondatom.

És ha valamit el nem mondtam addig,

Többé már el nem mondhatom.

És amit el nem énekeltem,

Már el nem énekelhetem,

Sürgető, drága üzenet, igen.

„Elnémul egyszer énekem”!

De boldog titok melegíti szívem,

Áldás a nagy Vigasztaló nevére,

Hogy szegény elvesztett, téged is,

Halálraítélt bűnöst, engem is

Megtanított az elnémíthatatlan

Új énekre, a Bárány énekére!

A Bárányéra, kinek drága vére

Csupafolt ruhánk tiszta hófehérre

Mossa, hogy az új éneket szebben

Zenghessük ott a megszámlálhatatlan,

Hófehér ruhás mennyei seregben.

Áldás, dicséret a Bárány nevének!

Halál, hol a diadalod? Ha ajkunk

Lepecsételed, mégse győzöl rajtunk.

Soha, soha nem némul el az ének

Őróla, aki csodát tett velünk!

Lepecsételt, néma ajakkal is

Tovább énekelünk.

Róla, akit akkor már színről-színre

Láthatunk s örökké dicsérhetünk.

„Elnémul egyszer”? Nem! Örökre zeng,

És soha nem némul el énekünk!

Beküldte: Petyánszki Pálné

Vissza a tartalomhoz

Pók

A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.”

(Példabeszédek 30:28 Károli)

Hogy lehet az, hogy a pók tud járkálni a hálója ragadós fonalain anélkül, hogy beleragadna, de ugyanazok a szálak csapdába ejtenek minden más behatolót? A titok az olaj! A pók kis szívófej alakú lábai friss olajat bocsátanak ki minden lépésnél, így át tud siklani az olyan az anyagon, amin mások nem tudnak, és belegabalyodnak. Mi a pók üzenete? Folyamatosan a Szentlélek olajával felkentnek kell lenned! Visszanézve felismered, hogy ez segített megőrizni az épelméjűségedet, amikor már azt hitted, megőrülsz. Ez volt az, ami segített, hogy meg tudj birkózni azzal, amivel mások nem, és ez az, ami miatt minden nap Szentlélekkel teljesnek kell maradnod. A zsoltáríró azt mondja: „friss olajjal kentél meg engem!” (Zsoltárok 92:11). A felkenéshez használt olajról négy fontos igazságot olvashatunk a Mózes 4. könyve 30. fejezetében, melyeket észben kell tartanunk, ha felkent életet akarunk élni. 1) Nélküle hiábavaló a szolgálatunk. „Kend fel Áront és fiait is... hogy papjaim legyenek!” (2Mózes 30:30). 2) Gyermekeinknek is meg kell tapasztalniuk. „Felkenésre való szent olajom lesz ez nemzedékről nemzedékre” (2Mózes 30:31). 3) Isten nem fogja felkenni testies erőfeszítéseinket és tennivalóinkat. „Ember testét azzal meg ne kenjék, se ahhoz hasonlót… ne csináljatok!” (2Mózes 30:32 Károli) 4) Veszélybe kerülünk, ha megpróbáljuk mással helyettesíteni. „Ki kell irtani népe közül azt, aki hasonló kenetet készít” (2Mózes 30:33). Mielőtt reggelente elmész otthonról, borulj térdre, és imádkozz: „Uram, kenj fel engem friss olajjal!” Némelyik póknak olyan sok mérge van, hogy meg tud ölni bármit, amivel kapcsolatba kerül, ha egyszerűen csak kiadja magából azt, ami a szájában van. Mi a pók üzenete? Ügyelj arra, mi jön ki a szádból! Pál azt írja: „A hit tehát hallásból van, a hallás pedig a Krisztus beszéde által” (Róma 10:17). Mit fogadsz be? Mit adsz ki magadból? Hitet vagy félelmet? Reményt vagy csüggedést? Örömet vagy szomorúságot? Igazságot vagy tévedést? Szeretetet vagy keserűséget? A Biblia azt mondja: „Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi” (Példabeszédek 18:21). Figyelj meg két dolgot a Szentírásban: 1) Ez élet-halál kérdés. 2) Szavaid olyanok, mint a magok; mindig meglesz a gyümölcsük. Nem lehet az, hogy a legjobbat hiszed Istenről, de aztán úgy jársz-kelsz, hogy a legrosszabbat várod és juttatod kifejezésre. Ha az, amit mondasz, következetesen ellentmond annak, amit Isten Igéje mond, akkor saját magad alatt vágod a fát. A kimondott szavaknak erejük van, és következményekkel járnak. Kezdd hát el korrigálni magad! Ahelyett, hogy azt mondanád: „Nem tudok megváltozni” vagy: „Sosem jutok ki ebből a káoszból”, kezdd el azt mondani, amit Isten Igéje mond! Tedd azt, amit Jézus tett a pusztában: nyisd ki a szád, és jelentsd ki: „Meg van írva”. Jézus olyan jól ismerte a Szentírást, hogy azt tudta mondani a Sátánnak: „Meg van írva, hogy nem kell meghajolnom előtted. Meg van írva, hogy nem kell hozzád fordulnom a szükségeim betöltéséért.” És mi volt az eredmény? „Elhagyta őt az ördög, és íme, angyalok mentek oda, és szolgáltak neki” (Máté 4:11). Ha támadás alatt vagy, nyisd ki a szád, mondd ki Isten Igéjét, és a menny seregei segítségedre jönnek! Megtanulhatjuk a póktól, hogy: a) nem a méreted határozza meg a lehetőségeidet, hanem a szellemed. b) Nem számít, hogy honnan indulsz, a király palotájába juthatsz. Mi a pók üzenete? Amíg csak élsz, gyümölcsözz! Lehet, hogy nem tudsz annyit felmutatni, mint más, de tovább kell csinálnod. Lehet, hogy nem tudsz annyit felmutatni, mint régebben, de azért csak csináld tovább! Jézus azt tanította, hogy néhányan harmincannyit teremnek, mások hatvanannyit, és vannak, akik százannyit (ld. Máté 13:8). Nem tudjuk mindannyian ugyanazt a szintet hozni, de valamilyen szinten mindannyiunknak gyümölcsöt kell teremnünk! Ne félemlítsen meg az, hogy a másik ember százszoros termést hozott, te pedig csak hatvanszorost. Csak azért kell számot adnod, amit neked ad Isten!

A Biblia azt mondja: „Öreg korban is sarjat hajtanak” (Zsoltárok 92:15). Vigyázz, a nyugdíjaskor veszélyes lehet az egészségedre! Tartsd éberen az elméd, életben az álmaidat, és mozgásban a testedet! Lehet, hogy idős vagy és gyenge, és már nem annyira fürge, de kell, hogy minden reggel lásd értelmét felkelni az ágyból, különben nem telik bele sok idő, és nem leszel képes rá. Kelj fel, és öltözz fel akkor is, ha nem mész sehová! Ha nem tudsz repülni, szállj be az autóba! Ha nem tudsz autóba ülni, akkor fuss! Ha nem tudsz futni, akkor sétálj! Ha nem tudsz sétálni, akkor állj fel! Ha ágyhoz vagy kötve, akkor ülj fel! Ha nem tudsz felülni, akkor mozgasd a lábujjaidat, de mindenképpen hozd tudomására az ördögnek, hogy még mindig játékban vagy. Isten kegyelme által hozz termést!

Vissza a tartalomhoz

A. W. Tozer A Szent ismerete

1 rész.

Miért kell helyesen gondolkodni Istenről?

Az a legfontosabb velünk kapcsolatban, ami akkor jut eszünkbe, amikor Istenre gondolunk. A legsúlyosabb kérdés mindig maga az Isten, és a leglényegesebb kérdés nem az, hogy az illető egy adott időben mit mond vagy tesz, hanem hogy szíve mélyén milyennek fogja föl Istent. Végtelenül fontos, hogy az Isten felőli elképzelésünk a lehető legjobban megfeleljen valódi lényének. A felőle alkotott tényleges gondolataink összehasonlíthatatlanul fontosabbak hitvallásos nyilatkozatainknál. Az Isten felöli helyes felfogás alapvető dolog nem csak rendszeres teológiára, hanem a gyakorlati keresztyén életre nézve is. Aki helyes hitet táplál magában Isten felől, ezer és ezer ideiglenes probléma alól szabadul fel. Hatalmas teher az Isten iránti kötelezettség terhe. Ebben benne van egy azonnali és egész életen át tartó kötelezettség arra, hogy értelmének és lelkének minden erejével szeresse Istent, tökéletesen engedelmeskedjék Neki és illő módon imádja Őt. Az evangélium veheti le az értelemről a pusztító terhet, és adhat „hamu helyett fejdíszt……és gyászfátyol helyett illatos olajat” /Ézs. 6. 13/

Az emberi szívet fogva tartó bűnök között aligha van gyűlöletesebb Isten előtt, mint a bálványimádás. A bálványimádó szív feltételezi, hogy Isten más mint aki, és az egyedül igaz Istent a saját képére alkotott istennel helyettesíti. Vigyázzunk, nehogy hamis büszkeségünkben csak azt tekintsük bálványimádásnak, hogy a hódolat látható tárgyai előtt térdel valaki. A bálványimádás által olyan gondolatokat melengetünk magunkban Isten felől, amelyek méltatlanok hozzá. /Róma 1, 21/

Ma a keresztyén egyház előtt álló legnagyobb kötelezettség az, hogy tisztítsa meg és emelje föl Istenről alkotott fölfogását. Minden imádságában és fáradozásában ennek kell az első helyen lenni.

Ó, Bétel Ura, ki néped mindig úgy megáldod,

Amint ősei nyomában járja a pusztaságot.

Kegyelmed trónjánál állva, hozzád így fordulunk:

Ahogy őseink Istene voltál, úgy légy a mi Urunk!

A fölfoghatatlan Isten

„ Milyen az Isten?” Ez a könyv megpróbál választ adni erre a kérdésre. De el kell ismernem, hogy nem tudok másként válaszolni, csak úgy, hogy Isten semmihez sem hasonlít; vagyis Ő nem pontosan ugyanolyan, mint bármi vagy bárki. Amikor a Szentírás kijelenti, hogy az ember Isten képére teremtetett, ehhez a kijelentéshez nem szabad hozzátennünk egy olyan elképzelést, ami a fejünkből származik, nehogy azt jelentse, hogy pontosan az „Ő képére”. Ha azt tennénk, akkor az embert Isten másolatának tekintenénk, és ezzel elveszítenénk Isten egyedüli voltát. Ha úgy gondolunk a teremtményre és Teremtőjére, mint akik valóságos lényükben hasonlóak, Istent megfosztanánk legfőbb tulajdonságától és egy teremtmény állapotára kicsinyítjük.

Magunkra maradva arra hajlunk, hogy Istent kezelhető kifejezésekre korlátozzuk. Ott akarjuk megragadni, ahol fölhasználhatjuk, vagy legalábbis el tudjuk érni, amikor szükségünk van Rá. Olyan Istent akarunk, akit bizonyos fokig irányíthatunk.

A vágyakozás, hogy megismerjük a Megismerhetetlent, fölfogjuk a Fölfoghatatlant, megérintsük a Megközelíthetelent, az emberi természetben levő Isten-képből fakad. Krisztusban és Krisztus által Isten teljesen leleplezte önmagát, a kiengesztelésben megbékéltetett minket önmagával, és hit meg szeretet által jelenlétébe kerülünk és ragaszkodjunk Hozzá.

„ Milyen az Isten?” Bár Isten neve titok, és valódi természete fölfoghatatlan, leereszkedő szeretetben kinyilatkoztatta Magát. Ezeket tulajdonságainak nevezzük.

Égi Atya nagy Király, hozzád ének hangja száll;

Lényed csodás, fenséges, mindenben dicsőséges.

Egy isteni tulajdonság: valami igazság Isten felől

Isten tulajdonságainak tanulmányozása nem nehéz, hanem kellemes lelki gyakorlat.

Az Istenről elmélkedni szívgyújtó gondolat!

A föld bármily sokat ígér, ennél többet nem ad.

Milyen az Isten? Miként bánik velünk és minden teremtett dologgal? Az ilyen kérdések nem csupán elméletiek. Az emberi szellem legnagyobb mélységébe hatolnak, és az ezekre adott válaszok érintik az életet, a jellemet és a sorsot. Amikor tisztelettel kérdezünk, és a válaszokat alázatosságban keressük, ezek a kérdések nagyon is tetszenek mennyei Atyánknak.

Ha helyesen akarunk gondolkodni Isten tulajdonságai felől, akkor el kell utasítani bizonyos szavakat, mint például a vonás, jellegzetesség és minőség. Ezek helyénvalók, amikor a teremtett lényekre gondolunk, de helytelenek, amikor Istenről elmélkedünk. Nem szabad ugyanúgy gondolkodni a Teremtőről, mint a teremtményeiről. Az ember teremtett és alkotott lény. Hogy miként teremtetett az Isten titka; hogy hogyan jött elő a nemlétezésből, a semmiből hogy valami legyen, csak Ő tudja, aki létre hozta.

Sem a gondolatok, sem a szavak nem megfelelőek az Istenség leírására. Isten önmagában és önmagától létezik. Létéért senkinek sem tartozik. Lénye oszthatatlan, egyetlen egyedüli lény. Isten egyszerű, nem bonyolult, azonos önmagával. Tulajdonságai között nincs ellentmondás. Ő teljességből tesz mindent, amit cselekszik; nem osztja föl magát, hogy egy másik munkát elvégezzen, hanem lényének teljes egységében ténykedik.

Egy Úr! Egy Istenség, kivételes Felség!

Töretlen és páratlan Egység!

Mérhetetlen Mélység! Létadó Teljesség,

Életed maga az áldott Egység!

Beküldte: Racskóné L. Zsuzsanna

Vissza a tartalomhoz

„Mivelhogy rendelt egy napot, melyen megítéli majd a föld kerekségét igazságban egy férfiú által, kit arra rendelt; bizonyságot tévén mindenkinek, az által, hogy feltámasztá őt halottaiból.”

Apostolok cselekedetei 17.31

Az élet beszédének tanulása

Stormie Omartian: Az imádkozó szülő hatalma

Egy délután, iskola után fiamból csak úgy áradt a szitkozódó beszéd.

- Ez a beszédstílus elfogadhatatlan – mondtam neki. – Miért használsz ilyen szavakat, mikor tudod, hogy nem szabad?

- Minden gyerek így beszél az iskolában – magyarázta.

- Ha mások így beszélnek, akkor ez számodra is megfelel? - kérdeztem. Majd a következő mondatomban illetlen szavakból álló sorozatot hadartam el. Az Úrral való találkozásom előtt gyakran használtam hasonlókat, de Isten Szentszellem megtisztított ezektől.

Rémült és megbotránkozott tekintettel kiáltott fel: Anyu! Hogy beszélhetsz te így ? Mindenki más így beszél. – mondtam – Te hogy érzed magad, ha én így beszélek? – Szörnyen!

Tudod, bármikor beszélhetnék így, ha akarnék. De én azt választottam, hogy nem beszélek így. Amikor én így beszélek, akkor rosszul érzed magad, mert sérti a szellemedet. Ha te beszélsz így, az pedig az én szellememet sérti. Képzeld el, milyen fájdalmat okoz ez Isten Szellemének! Választhatsz, vajon megszomorítod Isten Szellemét a kimondott szavaiddal, vagy dicsőíted Őt. Ő szeretni fog téged mindkét esetben, és én is. De az egyik áldást, a másik sérüléseket eredményez.

Tanítási módszerem, gondolom, megbotránkoztatónak tűnik. Én magam is megdöbbentem rajta, és azonnal kértem Istent, hogy tisztítson meg a beszennyezettség érzésétől, amit ezeknek a szavaknak csupán a kimondása kiváltott belőlem. Eszközként használtam annak megmutatására, hogy milyen rombolóak ezek a szavak. Nem tanácsolom, hogy átvegyétek ezt a tanítási módszert. Kérem, fogadjátok úgy, mint megalapozott példát arra, hogy hatalma van a kimondott szavaknak.

Kimondott szavainkkal egy világot alkotunk önmagunk számára. A szavaknak hatalmuk van, melyek életet vagy halált jelenthetnek egy adott helyzetben. A Biblia azt tanítja, hogy kimondott szavak bajba sodorhatnak, de távol is tarthatnak a bajtól. Akár az életünket is megmenthetik.”Aki vigyáz a szájára, megtartja életét, aki feltátja száját, arra romlás vár.” (Példab. 13.3) Kérnünk kell Istent, hogy tegyen zárat a szánkra és gyermekeink szájára is.

A hitetlenségből fakadó beszédek, nem egy Szentszellemmel betöltött szívet tükröznek. Ilyen megjegyzések a következők: „Semmire sem vagyok jó”, „Bárcsak halott lennék” , „Az élet rettenetes” , „Az emberek borzasztóak” , „Soha semmi nem lesz belőlem”. Ez a fajta beszéd a sötétség munkája! Pontosan ezek fognak megvalósulni gyermeked életének színterén, ha nem segíted, hogy meg tanulja beszédét ellenőrzés alatt tartani.

A Biblia figyelmeztet, hogy minden meggondolatlan vagy hiábavaló szóról számot kell majd adnunk, mikor az Úr elé megyünk. Azonban már a földön is megfizetünk ezekért. Túl magas ár olyasmiért fizetni, amit saját akaratunkkal könnyen ellenőrzésünk alatt tarthatunk. Megtölthetjük a világunkat a szeretet, öröm és békesség beszédével vagy viszálykodás, gyűlölködés és megtévesztés szavaival, és a gonosznak minden egyéb megnyilvánulásával.

Szeretnénk, hogy gyerekeink életet szóljanak. Ez nem azt jelenti, hogy negatív érzéseikkel kapcsolatban ne lehetnének őszinték. Az ilyen szavak célja rombolás helyett, az Istennek való beismerés, megvallás és Neki való alárendelés a gyógyulás érdekében.

Ha gyermekeink beszéde negatív módon hat önmagukra, másokra, helyzetükre és a körülöttük levő világra, akkor bátorítanunk kell őket, figyeljék meg, hogyan fogalmaz Isten Igéje. A beszéd fejlesztésének legjobb módja, a szív tökéletesítése, „Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj,.” (Máté 13.3) A Szentszellemmel és Isten Igéjének igazságával teljes szívből, istenfélő beszéd árad, amely életet hoz a beszélőnek és a hallgatónak egyaránt. Ez az, ahol imádságainknak el kell kezdődnie.

Uram, imádkozom, hogy gyermekeimnek olyan legyen a beszéde, amely téged dicsőít. Töltsd meg Szellemeddel és igazságoddal, hogy mindaz, ami a száján kijön, az az Élet Beszéde legyen és ne a halálé. Helyezz olyan „vészjelzőt” az ajkaira, amely minden közönséges, negatív kegyetlen, sértő, meggondolatlan, szeretetlen, vagy részvét nélküli szándéka esetén behatol a szellemébe, és kényelmetlenül érzi magát miatta. Imádkozom, hogy trágár, a szemérmetlen szóhasználat legyen annyira idegen a számára, hogy undorodjon azoktól! Ha ilyen szavak valaha is kicsúsznak az ajkán, úgy érezze, mintha kavics lenne a szájában! Segíts neki, önfegyelmet tanulni, hogy szavai ne legyenek meggondolatlanok és elhamarkodottak!

Őrizd meg attól, hogy saját szavai csalják tőrbe őt! Te azt ígérted, hogy „aki vigyáz a szájára és a nyelvére, életét őrzi meg a nyomorúságtól” (Példab.21.23) , segítsd, hogy zárat tegyen a szájára, és tartsd távol a nyomortól! Igéd kijelenti, „élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi”, (Példab. 18-21.) Bárcsak életet, nem pedig halált hozna a beszéde. Legyen gyors a hallásra és késedelmes a szólásra! Beszéde mindig jóindulattal legyen fűszerezve! Add, hogy mindig tudja hogyan, mit és mikor kell valakinek szólni bármilyen helyzetben! Képes legyen mindig a remény, az egészség, a bátorítás és az élet szavait szólni, és eltökélni, hogy beszédével nem akar vétkezni!

(mpe)

„Legyenek kedvedre valók szájam mondásai, és az én szívem gondolatai előtted, legyenek, oh Uram, kősziklám és megváltóm.”

Zsoltárok 19.15

Vissza a tartalomhoz

Nagy szeretettel köszöntöm a Kedves Testvéreket az útmutató 2009. évi igéjével

„Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges”

Lk.18.27.

Írásom célja, hogy a testvéreket tájékoztassam a gyülekezetünkben folyó munkákról. Nem a lelki, hanem a felújítási és karbantartási folyamatokról. Amelyeket már elvégeztünk és a jövőbeli terveinkről.

Azért választottam ezt az igét, mivel kis létszámú gyülekezet vagyunk, sokszor úgy érezzük, hogy az épületek (templom, parókia, gyülekezeti ház) fenntartása, karbantartása, felújítása, a lelkész illetménye és a mindenkori rezsi kiadások meghaladják az erőnket, és az anyagi lehetőségeinket. De mint már oly sokszor az évek folyamán, amikor nagy munkákban voltunk megmutatta az Isten, hogy Ő megsegít. Most is megsegített. Így tudtuk a tető felújítása mellett nagymértékben a lelkészlakást is felújítani. Ez az ige anyagi, fizikai, a mindennapi küzdelmeinkbeli üzenete is. Kis gyülekezet vagyunk, sokfélék. Szeretném, ha nagyobb lenne az összetartás, többen látogatnák az alkalmainkat, hogy különbözőségeink ellenére együtt, egy szívvel-lélekkel tudjuk dicsérni és magasztalni az Istent, azért hogy Jézus Krisztust küldte el nekünk, hogy örök életet adjon, azoknak, akik hisznek benne. És hogy már itt a földön bővölködő életet és békességet, lelki nyugalmat adjon. Nekünk keresztényeknek az a dolgunk, hogy erről bizonyságot tegyünk. A többit pedig bízzuk Istenre. De amit Isten mond, hogy mit tegyünk, azt nekünk kell megtenni!

Most pedig rátérek a konkrét adatokra, számokra. Nem tudom a munkálatokat teljesen munkafázisaira bontani, ezért összevontan fogom azokat leírni. Külön a tetőfelújítással kapcsolatos kiadásokat és külön a belső felújítást és a külső munkálatokat ( kerítés) .

Tető

Tervezési ,engedélyezési költségek 494.255 Ft
Anyag és munkadíj eddig elvégzett munkák ( ács + bádogos) 4.367.904 Ft
Villámvédelem (anyag+munkadíj) 432.660 Ft
Fal, sarok pillér alátámasztása, alábetonozással Lépcsők helyrerakása 300.000 Ft
Festés-mázolás (lakás, és előtető) anyag és munkadíj 500.650 Ft
Pala elhelyezés (veszélyes hulladék) 215.719 Ft

Összesen: 6.311.188 Ft

Belső felújítási munkák

Fürdőszoba, Wc, konyha, étkező, előtér, spájz: burkolás, helyreállítás, vízvezeték , fürdőszobai felszerelése+ Fürdőszobai bútor (anyagár) 608335 Ft
konyhabútor + konyhai felszerelések : (gáztűzhely, mosogatógép, páraelszívó, előszobai beépített bútor 835.199 Ft
Villanyszerelés (teljes átcsövezés, vezetékelés a villanyoszloptól az óráig és a lakás ) anyag + munkadíj 601.974 Ft
Egyéb munkák (parketta csiszolás, cserépkályha átrakás karnisok, stb.. 368.610 Ft

Összesen: 2.414.118 Ft

Kerítésdrót 138.660 Ft

Kiadások összesen: 8.863966 Ft

Kapott támogatások:

Németországi GAS 4.183000 Ft

Északi egyházkerület: 1.500000 Ft

Nógrádi egyházmegye: 1.500000 Ft

Támogatások összesen: 7.183000 Ft

Láthatjuk, hogy a támogatások fedezik a tetőfelújítással kapcsolatos kiadásokat. Így tehettük meg, hogy ilyen mértékű felújítást végezzünk.

Mivel még nincsen minden munka elvégezve, hátra van még a belső terasz tető+korlát cseréje; bejárati folyosó korlát elkészítése, nincs még a burkolás munkadíja kifizetve, ács, bádogos munka munkadíja is csak részben van kifizetve, ezért még nem teljes a tájékoztatás. Amint ezek is meglesznek folyamatosan, fogjuk a gyülekezet tagjait tájékoztatni.

További terveink: parókia – gyülekezetház külső homlokzat felújítása, garázs helyreállítása, utcafronti kerítés helyreállítása. A homlokzati felújításhoz az engedélyezett terveink megvannak. Az anyagiakhoz, pedig pályázunk és továbbra is várjuk a testvérek adományait és a fizikai munkát.

Ezúton is szeretném megköszönni azon testvérek munkáját, akik segítettek a munkák során. Értéke több százezer forint. Az elkövetkezendőkben is szeretettel várjuk a testvérek segítségét, Aki nem tud fizikai segítséget nyújtani, nagy segítség az anyagi támogatás és fordítva is igaz.

Aki még részletesebben szeretne betekinteni a kiadásokba megteheti a felügyelőnél és majd a lelkészi hivatalban is.

Ezúton is szeretnénk megköszönni a Németországi Evangélikus Egyház, az Északi egyházkerület és a Nógrádi egyházmegye támogatását. Munkájukra és életükre Isten áldását kérve.

A testvérek életére is Isten áldását kérve nagy szeretettel

Laczkovszki Zoltán

Felügyelő

Vissza a tartalomhoz

A legnagyobb művészet

Németből Túrmezei Erzsébet átdolgozásában

A legfőbb művészet, tudod mi?

Derűs szívvel megöregedni!

Tenni vágynál, s tétlen maradni,

Igazad van, mégis hallgatni.

Soha nem lenni reményvesztett.

Csendben hordozni a keresztet.

Irigység nélkül nézni másra,

Ki útját tetterősen járja.

Kezed letenni az öledbe,

S hagyni, hogy gondod más viselje.

Hol segíteni tudtál régen,

Bevallani alázattal, szépen,

Hogy arra most már nincs erőd,

Nem vagy olyan, mint azelőtt.

Agy járni csendesen, vidáman

Istentől rád rakott igádban.

Mi adhat ilyen békét nékünk?

Ha abban a szent hitben élünk,

Hogy a teher, mit vinni kell,

Örök hazánkba készít el.

Ez csak a végső simítás

A régi szíven, semmi más.

Eloldja kötelékeinket,

Ha e világ fogvatart minket.

Teljesen ezt a művészetet

Megtanulni nehezen lehet.

Ára öregen is sok küzdelem,

Hogy a szívünk csendes legyen,

És készek legyünk beismerni:

Önmagamban nem vagyok semmi!

S akkor lelkünk kegyelmes Atyja

Nekünk a legszebb munkát tartogatja:

Ha kezed gyenge más munkára,

Összekulcsolhatod imára.

Áldást kérhetsz szeretteidre,

Körülötted nagyra, kicsinyre.

S ha ezt a munkát is elvégezed,

És az utolsó óra közeleg,

Hangját hallod égi hívásnak:

„Enyém vagy! Jöjj! El nem bocsátlak!”

Beküldte: Racskóné L. Zs.

Vissza a tartalomhoz

Áprily Lajos: Kérés az öregséghez

Öregség, bölcs fegyelmezője vérnek,

Taníts meg, hogy Csendemhez csendben érjek.

Ne ingerelj panaszra vagy haragra,

Hangoskodóból halkíts hallgatagra.

Ne legyek csacska fecskéhez hasonló,

Ritkán hallassam hangom, mint a holló.

A közlékenység kútját tömd be bennem

Karthauzi legyek a cella-csendben.

Csak bukdácsoló patakok csevegnek,

Folyók a torkolatnál csendesednek.

Ments meg zuhatag szájú emberektől,

Könyvekbe plántált szó-rengetegtől

Csak gyökeres szót adj. S közel a véghez

Egy pátosztalan, kurta szó elég lesz,

A túlsó partot látó révülésben

A „készen vagy?”-ra ezt felelni: Készen

Vissza a tartalomhoz

Chvála súcej ženy

Kto nájde súcu ženu?

Jej hodnota vysoko je nad korále.

Srdce jej muža jej dôveruje

A zisk mu nebude chýbať.

Činí mu dobre a nie zle

Po všetky dni svojho života.

Stará sa o vlnu a ľan,

Rada pracuje pilnými rukami.

Podobá sa obchodným lodiam,

Zďaleka prináša svoju potravu.

Ešte za noci vstáva,

Vydáva pokrm svojej domácnosti

Aj svojim služobniciam, čo im patrí.

Pomýšľa na pole a kupuje ho,

Z ovocia svojich rúk vysádza vinicu.

Opasuje si bedrá silou

A otužuje svoje ramená.

Skusuje, že jej zisk je dobrý,

Ani vnoci nezhasne jej svieca.

Rukami siaha po praslici

A jej prsty držia vreteno.

Otvára svoju dlaň bedárovi

A ruky vystiera k chudobnému.

Keď príde sneh,

Nebojí sa o svoju domácnosť,

Všetka jej domácnosť

Je dvojmo zaoblečená.

Príslovia 31.10-21.

Vissza a tartalomhoz

Felhívás:

Kéziratokat várunk a következő számainkhoz! Minden hónap 3. vasárnapi megjelenésre törekszünk, a kéziratok eljuttatásánál ezt kérjük vegyék figyelembe.

Kiadja: Ősagárdi Evangélikus Egyházközség Lelkészi Hivatala

Cím: 2610 Ősagárd, Rákóczi út 18.

Tel: 06-35-360-225

osagard@lutheran.hu

Szerkesztő: Misjákné Petyánszki Erzsébet

misjakerzsi@citromail.hu

Internetes változat: Zöld Zoltán

zoldzoli@freemail.hu