Ősagárdi Hit
Ősagárdi Hit 2010. Március
Tisztelt látogatók! Örömmel értesítjük önöket hogy 2007. Decemberétől folyamatosan közöljük az Ősagárdi Hit című folyóiratunk internetes változatát. Íme a 2010. Márciusi szám.
ŐSAGÁRDI HIT
„Áraszd ránk kegyelmedet reggelenként,
hogy vígadjunk és örüljünk
egész életünkben!”
Zsoltárok 90. 14
2010. március IV. évfolyam 3. szám
Tartalom: Tisztelt olvasó! A tartalomban szereplő írások aláhúzott címe, egyben hivatkozás is. Rákattinva az oldal a kiválasztott íráshoz ugrik.
„Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki
életét adja barátaiért.”
János
15,13.
A
János evangéliuma 15. fejezetében azt olvassuk, hogy nincsen nagyobb szeretet
annál, mintha valaki életét adja a barátaiért. Ti az én barátaim vagytok, ha
azt teszitek, amit mondok nektek. Jézus pontosan ezt tette értünk. Amikor azt
mondja, hogy ti az én barátaim vagytok, akkor Ő bizonyította is. Amikor
odaszegezték ég és föld közé a golgotai keresztre, akkor szó szerint megtette.
Nála a gondolkodás, a szándék, a szavak és a cselekedet teljes
összhangban volt. Ő Isten Fia volt, ezért odaadta önmagát a golgotai keresztre.
Megmondta, hogyha én barátomnak tartalak titeket, akkor kész és képes vagyok
akár az életemet is odaadni értetek.
Aztán
a barátság a Szentírás szerint szolgálat is. A János 21-ben azt kérdezi
Pétertől Jézus, hogy szeretsz-e engem? Amikor Péter háromszor azt mondja, hogy
igen, és a harmadik görög szó szerint már azt mondta Péter, hogy szeretlek az
Isten szeretetével. Ez után mondja azt Jézus Péternek, hogy legeltesd az én
juhaimat. Vagyis, ebből a baráti szeretetből, és szeretet-barátságból szolgálat
is következik.
Jézus
barátsága ilyen volt felénk. Mindig aktív. Nem csupán elfogadta azt, hogy
követték Őt, meg tisztelték Őt, hanem szerette is azokat, akik követték Őt. .
Aztán
kezdeményező volt szeretete és barátsága. Most is mindig Jézus teszi meg felénk
is, az első lépést. Azzal, hogy hallgatjuk Őt, azt jelenti, hogy lehetőséget
adunk Jézusnak, hogy lépjen felénk, hogy hívjon minket, hogy megszólítson
bennünket.
Jézus
barátságára mindig az a jellemző, hogy figyelembe veszi a másik helyzetét,
lelki állapotát. Mindig az volt a legfontosabb számára, hogy mi történik az
emberrel. Azért jött, hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett.
Jézus
barátsága mindig feltétel nélküli volt. Mikor azt mondja, hogy ti az én
barátaim vagytok, ha azt cselekszitek, amit mondok, ez nem feltétel. Azt
mondja, hogy ez a módja. Ha barátaim akartok lenni, ha követőim akartok lenni,
csak úgy lehetséges ha megteszitek azt, amit én mondok nektek, mert az a
számotokra a legjobb.
Tehát
ez nem abban az értelemben feltétel, ahogy néhány barát időnként mondja, vagy
egyik ember a másiknak: szeretlek majd, ha megváltozol. Hányszor hallom ezt,
amikor fiatal párok ott ülnek egy beszélgetéskor: igen, igen, szeretem a
menyasszonyomat, de jobb lenne, ha megnövesztené a haját, vagy levágatná, vagy
azt a ruhát többé már nem venné fölt, és különböző feltételeket mondanak.
Jézus
feltétel nélkül elfogad minket. Az Ő barátságának ebben az értelemben nincsen
feltétele. A módja az, hogy ezzel élhetünk, hogy elfogadhassuk azt, hogyha
tesszük, amit Ő mond.
Az
igazi jó barát mellett az ember személyisége nem torzul el , hanem olyanná
nőheti ki magát, amilyennek azt Isten tervezte. Ezért Jézussal lehetséges ez
igazán, mert Ő ezzel soha nem él vissza. Mindig megtartja azt, amit elmondunk
neki, és mindig úgy irányít és vezet minket, ahogy az a legjobb a számunkra.
Ha
Jézusra sok időt szánunk, a vele való közösség ápolására, akkor ez egyre
mélyebb barátság lesz közte és köztünk. Jézus lát minket, tudja, mire van
szükségünk. Azt is tudja, miben kell változnunk. Látja néha azt a kétségbeejtő
helyzetet, hogy küzdünk egy-egy bűn vagy indulat ellen, és nem bírunk vele, az
győz le minket. Most is felajánlja az Ő baráti szeretetét és segítségét, hogy
tudjunk vele, az Ő szeretete által változni. A szívünkben ott lesz az Ő
emberfeletti békessége, bölcsessége és szeretete. Nem biztos, hogy minden
sikerül, de békesség, nyugalom és öröm lesz
bennünk.
Szolga Tőkés Sándor
Vissza a tartalomhoz
Imatémák
Márc.
22-28
|
Uram,add
hogy mindvégig örvendezhessek
segítségednek, akkor nem fog a karom
ellankadni a szolgálatban
|
Uram, imádkozunk az országunk békességéért,
adj erőt, hogy fáradozzunk is érte.
|
Márc.29
Ápr.4.
|
Közeleg a gyönyörűséges ünnep, meg van-e az
ünnepi ruhám?
|
Jöjj Uram, szabadítsd meg a foglyokat
ígéreted szerint.
|
Ápr.5-11.
|
Úr, Jézus Krisztus, ahogy Te megindultál
mások nyomorúságának, kérlek, add, hogy én is együtt érezzek embertársaimmal.
|
Könyörgök Uram, küldj a lepra kórházakba
fiatal elkötelezett orvosokat, ápolókat
|
Ápr.12-18.
|
Tisztíts meg Uram, rabságomból (alkohol,
cigaretta, TV, internet, sorozatok, drog, falánkság, kártya,
szerencsejáték,stb…)
|
Add meg Uram, mindennapi kenyerünket
|
„A SZERETET JOBBAN TÖRŐDIK MÁSOKKAL, MINT ÖNMAGÁVAL…”(1.Kor.13.7)
Vissza a tartalomhoz
Szeretettel köszöntjük a márciusban
született olvasóinkat
Az Úr legyen
megőrző Pásztorod!
Nem látsz hiányt soha, míg őt szolgálod.
Kik benne bíznak, mind-mind boldogok!
Ő legyen néked üdvöd, boldogságod!
Ha szomorú lesz
szíved, ő bezörget
Hozzád, és megújítja hitedet.
Megsokasítja elfogyó erődet;
Az Igazság szent ösvényén vezet.
Ő akkor is
oltalmad, őriződ,
Ha rád borulna a Halál árnyéka…
Élj igaz szívvel Istened előtt;
A hűségben csak így lehetsz te példa.
Csordultig lesz a
szíved boldogsággal,
Hisz égi irgalom, jóság vezet.
Az Úr házában lelked égbe szárnyal…
Örökké őrzi, áldja éltedet.
Gerzsenyi Sándor verse
Vissza a tartalomhoz
A.
W. Tozer: A Szent ismerete 5, rész.
Isten transzcendenciája
/temészetfelettisége/.
Amikor
Istenről mint transzcendensről beszélünk, ezen azt értjük, hogy Ő magasan
fölötte áll a teremtett világegyetemnek, annyira fölötte, hogy a világegyetem
el sem tudja képzelni. Hogy erről megfelelően gondolkodjunk, szemünk előtt kell
tartanunk, hogy a „magasan fölötte” itt nem a földtől való fizikai távolságra,
hanem Isten lényének minőségére utal. Isten Szellem, és Neki a magasság és a
távolság nem jelent semmit. Nekünk ezek hasznos illusztrációk, amikor
korlátozott értelmünkhöz szól. /Ézs. 57:15/
Mi az anyag,
tér és az idő világában hajlamosak vagyunk anyagi kifejezésekben gondolkodni.
Az emberi szívnek abban a küzdelmében, hogy megszabaduljon a természet világ
zsarnokságától, le kell fordítania azt a nyelvet, amelyet a Szellem használ
oktatásunkra. A Szellem ad jelentőséget az anyagnak, és a szellem nélkül végül
semminek sincs értelme.
Nem szabad úgy
gondolnunk Istenre, mint a legmagasabbra a lények emelkedő rendjében. Istennek
az első helyet, a mindenek fölöttiséget, a transzcendenciát. A szívben
állandóan folyik a küzdelem, hogy beszéljen- e vagy hallgasson, amikor Isten
transzcendenciáján gondolkodik. Vigasztaljuk magunkat azzal, hogy maga Isten
helyezi szívünkbe az Ő keresését.
Amikor az
emberek többé nem félik Istent, tétovázás nélkül megszegik törvényeit. A
következményektől való félelem sem rettenti meg őket, ha föladták istenfélelmüket.
A hit
embereiről azt mondták, hogy „Isten félelmében jártak”, de bármilyen bensőséges
volt az Istennel való közösségük, vallásos életük alapját a félelmetes Istenről
való elképzelés adta. Ahol csak megjelent Isten az embereknek a Bibliai
korokban, az eredmény mindig ugyanaz lett – rémület, rettegés, a bűnösség
kegyetlen érzése. Amikor Isten szólt – Ézs. 6,4. – Dán, 10.6-9, igerészekben,
az élmények azt mutatják, hogy az ember föladja küzdelmét, és szelíden
megkérdezi? „Mit akarsz Uram, hogy cselekedjem?”
Sokan Krisztus
nevéről nevezik magukat, sokat beszélnek Istenről, és néha imádkoznak hozzá, de
nyilvánvalóan nem ismerik Őt. / Példbesz, 14.17./ A gyógyító félelem
napjainkban alig található a keresztyének között. Ha rádöbbennénk nagyságára,
megnémulnánk, és tiszteletből nem ejtenénk ki a nevét.
Isten
mindenütt jelenvalósága
A jelenváló
szó azt jelenti, hogy itt, közel, mellettem, és ellőtte a mindenütt szó megadja
neki az univerzalitást. Isten itt van mindenütt, közel van mindenhez, mellette
van mindenkinek. Isten benne van a teremtett világban, és nincs egyetlen hely
sem a mennyben, sem a földön, sem a pokolban, ahová az emberek elrejtőzhetnének
jelenléte elől. /Ap, Csel,14,28/. A szentírás tanítja, hogy Isten végtelen. Ez
azt jelenti, sem lényének, sem jelenlétének nincsenek korlátai. Végtelenségében
körülveszi a véges, teremtett világot és Ő annak a tartalma. Rajta kívül
semminek sincs helye. A keresztyén teológia választ ad, ezekre a kérdésekre.
Pozitív módon kinyilatkoztatja, hogy a világ spirituális: szellemből ered, és
szellemből árad ki, szellemi a létezésben. Isten jelen van, közel van,
mellettünk van, és az Isten lát és ismer minket. Ennél a pontnál kezdődik a
hit.
Az a
bizonyosság, hogy Isten mindig a közelünkben van, a magasztos erkölcsi boldogságban
tart minket. Nem lennénk becsületesek, ha azt állítanánk, hogy minden hívő
mindig ünnepel. A keresztyén is ismerheti a szenvedést még Isten tudatos
jelenlétében is.
Pál mindig
örvendezett, mégis elismerte, hogy olykor szomorkodott /János 1.18/.
Isten
hűsége
A tulajdonság
tanulmányozásakor az összes tulajdonság teljes egysége hamarosan nyilvánvalóvá
válik. Ha Isten önmagában létező, akkor önmagának elégségesnek is kell lennie;
és ha végtelen az ereje, akkor minden hatalom az Övé. Ha van tudása, akkor
végtelensége biztosítja, hogy minden ismeret az Övé. Változhatatlansága
előlegezi hűségét. Ha változhatatlan, akkor ebből az következik, hogy nem
válhat hűtlenné, mivel ez változást követelne Tőle. Isten minden tette
egybecseng összes tulajdonságával. Egyetlen tulajdonsága sem mond ellent a
másiknak, mindegyik összhangban van és beleolvad egymásba az Isten végtelen
mélységében.
Mivel Isten
egyszerre hűséges és változhatatlan, ezért kell, hogy minden szava és
cselekedete is hűséges legyen.
Akkor látjuk
helyesen az igazságot, ha csak azt merjük elhinni, amit Isten önmagáról
mondott. Az isteni tulajdonságok között nincs ellentmondás.
Isten hűsége,
az egészséges teológia egyik tétele, de a hívőnek ettől többet jelent: Áthatja
az értelmezés folyamatát, és a szellem éltető táplálékává lesz. A Szentírás
nemcsak tanítja az igazságot, hanem be is mutatja annak hasznát az emberiség
javára. A Zsoltárok könyve az Isten hűségétől ihletett, örvendező hálaadástól
visszhangzik. Az Újszövetség ünnepli az Atya-Isten és az ő Fia, Jézus Krisztus
hűségét, akinek a Jelenések könyvében a neve Hű és Igaz. Isten hűségén nyugszik
jövő dicsőségünk minden reménye. Csak az Ő hűséges voltában való teljes
bizonyosság alapján élhetünk békében és tekinthetünk bizakodással az eljövendő
életre.
Isten
jósága
Amikor a
keresztyén teológia azt mondja, hogy Isten jó, akkor ezzel nem azt húzza alá,
hogy Ő igazságos vagy szent. Isten szentsége harsog az egekből és
visszhangozzák a földön a szentek és a bölcsek mindenütt, ahol Isten kinyilatkoztatta
magát az embernek; mégis, ezúttal nem szentségét vizsgáljuk, hanem jóságát, és
ez egészen más dolog.
Istent az Ő
jósága, kedvesnek, jóakaratúnak, és jóságosnak mutatja be az emberek iránt. Ő
érzékeny és együttérző, miközben csalhatatlan magatartása minden erkölcsi lény
felé nyitott, őszinte és barátságos. Természeténél fogva készségesen küldi
áldását, és szent öröme telik népének boldogságában.
Isten jósága a
naponta ránk árasztott áldások hajtóereje. Isten teremtett minket, mert ezt
jónak látta szívében, és megváltott ugyanilyen alapon. Valamennyi vallásos
tevékenységünk és minden kegyelmi eszköz, bármennyire helyes és hasznos, csak
akkor ér valamit, ha megértjük, hogy Isten minden cselekedete hátterében a meg
nem érdemelt azonnali jóság áll.
Az isteni
jóság, mint Isten egyik tulajdonsága, önmagából eredő, végtelen, tökéletes és
örökkévaló. Jóságának oka önmagában van, jóságának élvezői valamennyien érdem
és fizetség nélkül vehetik jóságát.
Az emberiség
egész szemlélete megváltozhatnék, ha valamennyien el tudnánk hinni, hogy
barátságos ég alatt lakunk, és hogy az ég Istene készségesen barátkozik velünk.
A bűn azonban
félénkké és annyira öntudatossá tett bennünket amennyire csak tehetett. Az
Isten elleni lázadás évei félelmet teremtettek bennünk, amelyet nem lehet egy
nap alatt legyőzni. Krisztus együtt járt az emberekkel a földön, hogy bemutassa
nekik, milyen az Isten. Tőle tanuljuk meg, hogy Isten miként viszonyul az
emberekhez. Viselkedésünkkel dönthetjük el, hogy miként fogadjon minket. Jósága
arra bátorít minket, hogy ne féljünk Tőle.
Beküldte: Racskóné L.Zsuzsanna
Vissza a tartalomhoz
Banka
Gabriella: Jézus Krisztus
A Fiú, anyjának drága, az
Atyának, egyszülött fia.
Testvér, barát, hű, s igaz,
és Istennél van az otthona.
Ember Ő, sebezhető, törékeny,
szemében emberi a könny.
Isten Ő, világot teremtő,
akiben soha sincs közöny.
Ács, ki hidat épít az ég és
a föld közé, tudós, aki
természeti törvényeket alkot.
Tanító, ki szeretve oktat,
okos szemében ott a láng,
tanít nekünk, egy új világot,
és saját szellemét adja ránk.
Orvos Ő, aki életre gyógyítja
a halottakat.
Bíró, aki bölcsen ítél
házasság törő asszonyoknak.
Pap, ki nem csak híveket,
de hűtleneket ölel.
Ki nem kér magának kegyelmet,
s csak miértünk követel.
Koldus,aki kosárral karján,
kenyereket osztogat, hitet
koldul, szállást szívünkbe
és terheinktől fosztogat.
Vándor aki tudja útját, nem
változtat célt és tervet,
férfi, aki észreveszi a kisírt
szemet és a terhet.
Áldozat Ő, meghalt miértünk,
keresztje, jelként az úton áll,
hogy emlékezzünk a mentő szóra,
Ő keres minket és megtalál.
Van e más ki meghalna érted?
S ha lenne is hogy támadna fel?
Hogy halálon túlról visszajőve,
soha, de soha ne hagyjon el.
Király ő, mindig nagyszerű,
csodálatosan egyszerű.
Kusza értelmünk gyógyítója,
Isten Lelkének hírhozója.
Ajándék Ő, levél, üzenet,
Égi Atyánk utolsó szava:
Szeretlek, várlak gyermekem,
hívlak, és kérlek jöjj haza!
Vissza a tartalomhoz
ÁGOSTAI
HITVALLÁS – A BŰNRŐL
(Gyülekezeteink)
Tanítják továbbá, hogy Ádám bűnbe esése óta a származás természetes rendjében
minden ember bűnösen születik tehát Isten félelme és Istenbe vetett bizalom
nélkül, bűnös kívánsággal. Ez az eredendő betegség vagy romlás valóságos bűn,
kárhozatot és örök halált hoz most is azokra, akik a keresztség által és a
Szentlélektől újjá nem születnek.
Elítélik a pelagiánusokat és másokat, akik tagadják, hogy az eredendő
romlás bűn. Ezek Krisztus érdemének és ajándékainak dicsőségét kisebbítve azt
állítják, hogy az ember a saját természetes képességeiből is megigazulhat Isten
színe előtt.
A bűn
egyetemes szavunk. Mindenki ismeri a fogalmat annak ellenére, hogy igyekszünk
száműzni szótárunkból, nem szeretünk róla beszélni, vagy csak nagyon
érintőlegesen – és akkor sem őszintén. Nem véletlen, hogy éppen ezért nem is
értjük a jelentését.
Általában
valamilyen cselekvést látunk benne, pl.: lopást, (meg)csalást, gyilkosságot,
kegyetlenkedést, rágalmazást, stb. Ez a meghatározás, felismerés igaz, de közel
nem teljes – és ez a nagy probléma. Ha csupán cselekvés lenne a bűn, akkor a
tisztességes élettel mindez kiirtható lenne a világból, társadalomból, emberből
a „ne tedd” parancs, felszólítás teljesítésével.
A helyzet
ennél sokkal rosszabb. A Szentírás világosan beszél a bűn tulajdonságáról,
hatalmáról, mértékéről: „Az ember szívének minden szándéka és
gondolata szüntelenül csak gonosz” (1Móz 6,5). „Nincs igaz ember egy sem,
nincsen aki értse, nincsen aki keresse Istent. Mind elhajlottak, valamennyien
megromlottak, és nincsen aki jót tegyen, nincsen egyetlen egy sem” (Róm 3,10-12). „Ha azt mondjuk nincsen bűn mibennünk,
magunkat csaljuk meg és igazság nincs bennünk” (1Jn 1,8-9). A bűn sokkal
nagyobb, mint gondolnánk, hatalommal bír felettünk – az egész életünket
áthatja.
„István a király” című magyar rockoperában a pogány Koppány
ezt énekli: „Nem kell olyan Isten, ’kinek bűnös, aki
él”. Igaz tiltakozás ez? A bűn nem a „választott” vallással jár. Nem azért
valljuk magunkat bűnösnek, mert keresztyének vagyunk, és mert ez az egyház
tanítása, hogy beszélhessen Istenről. Azért kell beszélnünk a bűnről,
mert minden ember életében – függetlenül attól, hogy mit vall – kézzelfogható
valóság, rabság, állapot.
Erről az
állapotról ír Dsida Jenő a „Valami eltörött” című
versében:
Senki
se tudja, mit veszített,
de a sétatéren, a híd alatt,
az ágyban, a csókban, a zsebében
valamit mindenki kutat.
Valahol
valami eltörött,
valahol valami nincsen rendjén.
...Künn a határban Kain zokog
a holt Ábel fölött.
A bűnnel maga
az életünk tévesztett célt (a bűn szó eredeti jelentése). Az Istennel
való kapcsolatunk szakadt el (1Móz 3). Nem tudunk, és nem akarunk Benne bízni,
Őhozzá eljutni, Őt imádni. Ebben pedig az a kétségbeejtő, hogy a bűn az Élettől
elszakított, életellenes állapot. Nem semleges hatalom, hanem olyan, amely az
életünket dönti romba: „a bűn zsoldja a halál” (Róm
6,23). Valóban gúzsba köt, nincs belőle menekvésünk… csak szabadításunk –
Krisztus keresztje által! Ő beszél így küldetéséről a megkötözött világnak: „Az
Úr Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a
szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a
vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, és
hirdessem az Úr kedves esztendejét”
(Lk 4,18-19).
Eszlényi Ákos
lelkész
Vissza a tartalomhoz
Jézus Krisztus meghalt értünk
Fel tudod sorolni a hét napjait? Vasárnap, hétfő, kedd,
szerda, csütörtök, péntek, szombat.
Van egy olyan péntek, amelyet így
hívunk: nagypéntek. Minden évben egyszer van, húsvét előtt.
Nagypénteken valami nagyon
szomorú eseményre emlékezünk. Nagypénteken halt meg az Úr Jézus. A kereszten
halt meg.
Jézus Krisztus mindenütt jót
tett, amerre csak járt. Voltak azonban, akik gyűlölték őt. Emlékeztek, kicsoda
Isten nagy ellensége? Igen, a Sátán gyűlöli Istent, és megpróbálja rávenni az
embereket, hogy ők is gyűlöljék. Mikor az Úr Jézus a földön járt, a Sátán keményen
dolgozott azon, hogy az emberekkel meggyűlöltesse Jézus Krisztust.
Egy napon ellenségei megfogták
Jézust és elvitték Pilátushoz, a helytartóhoz. Azt mondták Pilátusnak: „Ez a
Jézus gonosz ember, zűrzavart támaszt és bajt kever. Még király is akar lenni.
Meg kellene szabadulnunk tőle.
Pilátus, megkérdezte:”Mi rosszat
cselekedett?” Ekkor senki nem tudott egyetlen rossz cselekedetet sem mondani,
amit Jézus Krisztus tett volna. Ezért csak annyit mondtak: „Mindenképpen meg
kell halnia. Feszítesd a keresztre”.
Pilátus tartott ezektől az
emberektől. Tudta, hogy Jézus Krisztus jó ember. Mégis a kezükbe adta az Úr
Jézust. Azt mondta: „Vigyétek el és feszítsétek keresztre!”
És meg is tették.
Elvitték az Úr Jézust egy dombra,
amelyet Golgotának neveztek. Keresztre feszítették, azután a keresztet
felállították és a földbe verték.
Ott függött Jézus Krisztus a
kereszten ég és föld között, a tűző napon. A szögek átszúrták kezeit és lábait.
Rettenetes fájdalmai voltak. Azután egy idő elteltével meghalt.
Ez történt nagypénteken az Úr
Jézus Krisztussal.
Nos ez a szomorú péntek valójában
egy igen jó nap volt. Bizony, ez volt a legeslegjobb valamennyi péntek közül.
Azért volt nagyon jó, mert Jézus Krisztus értünk halt meg. Azért halt meg, hogy
bűneinket megbocsássa Isten, mi a mennybe mehessünk, és Vele legyünk mindörökké
Az Atya Isten azért küldte el az
Úr Jézust, hogy meghaljon értünk. Az Úr Jézus pedig az életét adta értünk.
„Én
az életemet adom a juhokért”
János
10,15
Vissza a tartalomhoz
Noé bárkája
Minden amit tudnod kell az
életben, arra megtanít Noé Bárkája.
1. Ne késd le a hajót!
2. Emlékezz, mind ugyanabban a hajóban vagyunk!
3. Tervezz előre. Akkor sem esett az eső, amikor Noé
megépítette a Bárkáját!
4. Tartsd jó kondiban magadat. Mikor 60 éves leszel
lehet valaki, felkér egy nagy dologra.
5. Ne törődj a
kritikákkal. Csak csináld meg a munkát,
amit meg kell csinálni!
6. A jövődet építsd
magasra!
7. A biztonságod
érdekében mindig párban utazz!
8. A sebesség
nem mindig számít. A csiga és a párduc
is
ugyanabban a hajóban van.
9. Ha stresszes vagy, lebegj kicsit.
10. Emlékezz: a Bárkát amatőr, a Titanicot pedig
profik
építették.
11. Nem számít a vihar, ha Istennel vagy, a végén mindig vár a szivárvány.
beküldte: Kalácska Marika néni
Vissza a tartalomhoz
Kötél
Ez egy történet a hegymászóról,
aki szeretett volna feljutni a legmagasabb hegycsúcsra. Erre a nagy útra sok
évi felkészülés után indult el. De mivel a dicsőséget saját magának akarta, úgy
döntött, hogy egyedül mászik fel a csúcsra. Elindult felfelé. Telt az idő és
késő este lett. Ahelyett, hogy éjjeli sátrát elkészítette volna, folytatta a
mászást, mindaddig, hogy besötétedett. Sűrű éjszaka terült a hegytetőre. Az
ember körül minden fekete volt. A napot és a holdat nehéz felhők takarták be és
semmi sem látszott. És ahogy így mászott felfelé, éppen egy pár lépésre a
csúcstól, megcsúszott és nagy gyorsasággal esni kezdett. Csak fekete pontokat
látott és érezte a nagy erőt, ami borzasztóan húzta lefelé. Ezekben a
félelmetes percekben életének minden szép és csúnya pillanatai lejátszódtak a
szeme előtt. Elgondolkodva azon, hogy milyen közel van a halálhoz, hirtelen
megérezte, hogy milyen erősen húzza az a kötél, amivel meg volt kötve. A teste
a levegőben lógott… Csak a kötél tartotta. Abban a pillanatban csak azt tudta
kiáltani:
Istenem segíts!
Az égből váratlanul egy mély hang
hallatszott: Mit akarsz, hogy tegyek?
Ments meg, Istenem!
Tényleg hiszed, hogy megmenthetlek?
Persze, hogy hiszem!
Akkor vágd el a kötelet, amivel meg vagy kötve…
Egy pillanatra csend lett. Az
ember úgy döntött, hogy teljes erejével kapaszkodik a kötélbe.
A mentőcsapat meséli, hogyan találták meg
másnap az elhunyt és megfagyott hegymászót. A teste lógott a kötélen, amihez
oly görcsösen ragaszkodott. CSAK HÁROM MÉTERRE A FÖLDTTŐL…És te?
Mennyire ragaszkodsz a köteledhez? Elengednéd? Soha ne kételkedj abban, ami Istentől jön. Soha ne mondd, hogy
elfelejtett vagy elhagyott. Soha ne gondold, hogy nem gondoskodik rólad.
Jegyezd meg, hogy mindig jobbján tart Téged.
Beküldte:Kindricz Eszter
Vissza a tartalomhoz
A család kábítószere?
Különös, megdöbbentő sorokat olvastam a
Gyermekgyógyászat című szaklapban. Fontosnak éreztem, hogy továbbadjam, mert
úgy gondolom, sokunknak át kell gondolnunk életgyakorlatunkat és
gyermeknevelési szokásainkat, ha komolyan vesszük a cikkben említetteket.
A lapban két tudományos felmérés eredményeiről számol be egy neves magyar
gyermekgyógyász professzor, Dr. Velkey László. 1991-ben és 1995-ben végeztek
felméréseket közép- és általános iskolai tanulók körében a televízió- és videonézés
hazai gyakorlatáról és ennek testi-lelki-szellemi károsító hatásáról. A szerző
számos amerikai tanulmányra is utal, amelyek már mind jóval korábban
figyelmeztettek erre a veszélyre. Egy amerikai szerző (Marie Winn) nevezte el a
televíziót és a videot “elektromos drog”-nak, s veszélyesebbnek tartja, mint a
kábítószereket, mert már általánosan elfogadott, “szalonképes” része lett az
életünknek. Sajnos nagyon sok hívő családban is előfordul, hogy a televízió
szinte egész nap, folyamatosan megy, és tudatában sem vagyunk annak, hogy ez
már a függőség állapota.
A következőkben összefoglalom a két felmérés főbb következtetéseit, amelyeket a
tanulmány írója is fontosnak tartott.
1. A tartós, többórás tévé-, videonézés egészségtelen életmódot eredményez a következők
miatt: A rövid és nem pihentető alvás fizikai fáradtságot okoz, a fáradtság
pedig a figyelem és koncentrációképesség csökkenését, a vérkeringés, izomzat és
csontrendszer csökkent, a szemnek pedig fokozott igénybevétele ezek károsodását
okozza.
2. Az intenzív televíziós kínálat behatárolja a gyermek szabadságát. Kevesebb
idő jut a testi-lelki kikapcsolódásra, sportra, játékra, kreatív foglalkozásra,
másokkal való törődésre, alvásra.
3. Az agresszív filmekben látott üldözés, kínzás, fenyegetés, brutalitás az
ilyen eseményekkel szembeni érzéketlenséghez vagy érzelmi elsivárosodáshoz
vezethet, és idegrendszeri izgalmi állapotot, zaklatottságot, rossz alvást
eredményezhet. Ugyanilyen okok miatt sokan (orvosok, pszichológusok,
pedagógusok, egyéb szakemberek) emelik föl szavukat egyre több mesefilmmel,
közöttük az újabb Walt Disney alkotásokkal szemben.
4. A túlkínálat miatt a kapott információkat a gyermek nem tudja feldolgozni.
Külön gondot okoznak az egészségre káros információk, amelyeket a reklámok
közvetítenek. Ezek negatív befolyással vannak a gyermekek és serdülők étkezési
szokásaira, dohányzására, alkoholfogyasztására, szexuális magatartására
(felelőtlen szabados szexualitás). Hamis mintákat, kóros és károsan fokozódó
anyagiasságot eredményeznek.
5. A televízió műsoraihoz igazodó egyéni és “családi napirend" a
rendszertelenséghez, a feladatok elmulasztásához, a családi meghitt
beszélgetések, együttlétek lazulásához, elmaradásához vezethet.
6. A zenés videoclipek jelentős része fokozott és kóros szexualitást,
erőszakot, kábítószerezést, öngyilkosságot képvisel.
A televízió, ha nem ismerik fel a veszélyeit, akkor mint ellenség dúlja fel a
család rendjét és békéjét ott, ahol igénytelenül, válogatás nélkül és
mértéktelenül élnek vele.
Javaslatok:
- a szülők
is kritikusan válogatva nézzenek televíziót (példaadás),
- a
gyerekek tévé-, videonézését korlátozzák napi 1-2 órára,
- buzdítsák
gyermekeiket egyéb tevékenységre (sport, olvasás, jó hobby, fizikai
munka),
- a
programokat együtt válasszák ki, ha lehet együtt nézzék és beszéljék meg.
A zárómondatokat szó szerint
idézném:
"Nekünk, magyar gyermekorvosoknak is lelkiismereti, hivatásbeli
kötelességünk a gyermekeink testi-lelki-szellemi egészségét veszélyeztető
műsorokkal szemben szervezetten tiltakozni. Nekünk is szól William - Crane
’kiáltása’: "A hallgatás beleegyezést jelent, ha mi igazán aggódunk
gyermekeinkért, akkor nem hallgathatunk!"
1998. március 31-én további lehetőségem volt arra, hogy e témában jártas, neves
gyermekgyógyászok előadásait meghallgassam.
A Magyar Gyermekorvosok Társasága – csatlakozva a Magyarországi Gyermekbarátok
Mozgalma által kezdeményezett “Gyilkosság nélküli képernyőt!” mozgalomhoz –
ankétot rendezett.
Az elhangzott előadások megerősítették a fentieket, de a hangsúly már egyre
inkább a videózás és a számítógépes játékok veszélyeire helyeződött, amely a
gyerekek tömegeinél könnyen függőséghez vezethet. A felnőtteket talán inkább az
Internet veszélyezteti. Szakemberek az USA-ban 5 millió Internet dependens
(függőség állapotában levő) személyt tartanak nyilván.
Figyelmeztettek arra is, hogy mindezek a technikai vívmányok rengeteg
különleges értéket is rejtegetnek, a baj az, hogy általában nagyon kevés az
éretten gondolkodó ember, aki megfelelően tud élni ezekkel a lehetőségekkel, és
képes lenne erre gyermekeit is megtanítani. A szakemberek szerint a
gyermekorvosi és védőnői hálózat feladatává kellene tenni az erről való
tanítást, meggyőzést, hogy gyermekeinket megvédhessük a modern kor
legveszélyesebb kábítószerétől. Mint hívő édesanya elsősorban saját
gyermekeimért vagyok felelős, de mint hívő gyermekorvos úgy gondoltam, hogy
közösségünk gyermekeiért is van felelősségem, és hallgatásomat Isten számon
kéri.
Ha a Biblia alapértékeit figyelmen kívül hagyó világban is ilyen nagy problémának
látják a képernyő-kérdést, mennyivel inkább kellene nekünk, hívőknek komolyan
átgondolni életünket. Aki szeretne biztosat tudni a képernyőhöz és az Úrhoz
való viszonyára vonatkozóan, most annak szeretnék segítséget adni. Gondoljuk át
őszintén a következőket, mert ezek a függőség jelei:
- Átlagosan
napi 2-3 órát töltök a képernyő előtt, mindegy milyen a műsor.
- Sokszor
vagyok fáradt és álmos napközben, de este műsorzárásig a tévé előtt ülök
(olyankor sosem vagyok álmos).
- Ha rossz
a tévé/video, ideges vagyok, nem tudok mit kezdeni magammal.
- Idegesít,
ha valaki vagy valami miatt lemaradok kedvenc sorozatom egy részéről.
- A
számítógépet többnyire erős külső kényszer hatására tudom csak otthagyni.
A drogok és az alkohol esetében
fizikai és lelki függőség is kialakul, míg a képernyőfüggőség természetéből
fakadóan csak lelki lehet. Ez éppen olyan káros és veszélyes lehet, mint a
fizikai.
Ha Isten előtt nyugodt lelkiismerettel
kijelenhetem, hogy nem vagyok rabja a képernyőnek, még akkor is marad egy
átgondolásra váró kérdés. Ma szinte minden ember időzavarban van, úton-útfélen
azt hallani: “sajnos nincs időm”. Talán sokunknak juthatna több ideje fontos és
értékes dolgokra, ha megtalálnánk a kikapcsoló gombot, akár mi magunk, akár a
gyermekünk ül a képernyő előtt. Az idő Istennek olyan ajándéka, amivel egyszer
el kell majd számolnunk mindannyiunknak. Bárcsak engednénk, hogy Atyánk
tanítson "úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk", és
ezt adnánk tovább gyermekeinknek is!
(Egriné dr.Meláth Viola írása
megjelent a Vetés aratás c. ev. Folyóiratban)
Beküldte: Tóth Andrásné
Vissza a tartalomhoz
Gyökössy Endre
Hogyan böjtöljünk ebben a
mai világban?
Böjt alatt mi rendszerint az
étel-ital megvonást értjük. Szájunk megregulázását. Valóban, Jézus korában, sőt
vagy másfél ezer éven keresztül különös szükség is volt erre, mert gyakran a
gyomor bűnei, az ételfalak zárták el tőlünk Isten halk és szelíd szavát.
Úgy érzem, manapság sokkal inkább
a szemünket és a fülünket kell megböjtöltetni, hogy Isten halk és szelíd
hangját meghalljuk, amely felülről és mégis belülről akar szólni. Mi a feladat,
a „leckénk” a halk és szelíd szó meghallása érdekében? Mondjuk egy héten
legalább egy nap ne nyissuk ki a rádiót, televíziót, ne olvassuk el az újságok
szomorú, riasztó, keserves, rossz híreit – az antievangéliumot, az
ellenörömhírt -, amelyek bajokról, háborúkról, gyilkosságokról,
sikkasztásokról, gazdasági és hatalmi küzdelmekről szólnak; ehelyett
csendesedjünk el.
Tudom nem kevesen, vannak, akik
azt mondanák erre, hogy ez szinte képtelenség. Ennél sokkal egyszerűbb egy
héten egyszer a gyomrot megböjtöltetni- és – ez így is van.
Nekünk azonban fontos ezt a fajta
böjtöt gyakorolnunk. Csak így, szemünket – fülünket böjtöltetve tudunk olykor –
olykor lényünk alaphangjára hangolódni, hogy így megtudjuk, mi rejlik bennünk.
Mit mond a csönd; miről, kiről beszél lényünk mélye? Békés, tiszta hangok,
képek jönnek – e elő vagy zavaros, nyugtalanító, elintézésre váróak? Vagy
éppenséggel a nagy semmi?…
Azért is szükségünk van
hangböjtre, hogy rezonálóképesek legyünk a belső – felső hangra, a Lélek
szavára. Csak elcsendesedve, szemünket, fülünket böjtöltetve tudunk kapcsolatba
kerülni Isten Lelkével.
Beküldte:Racskóné L.
Zsuzsanna
Vissza a tartalomhoz
Isten kérdez
(1.
fejezet; részlet)
(Cseri Kálmán)
„ezért
kérdezi Isten Ádámot és a mindenkori Ádámokat: Hol vagy?
És jön a következő kérdés is:
Ettél arról a fáról, amitől tiltottalak? Téged már mindennel meg lehet etetni?
Téged be lehet etetni, amivel akarnak? Elég az, hogy a multik ügyesen
reklámozzák, és elég az, hogy a tv-ben minden este úgy tálalják? Megveszed a
mérget is és megeszed? Nem is tudod ,hogy méreg? A csomagolás így megtéveszt?
Hol vagy, ember? Hova kerültél? Hova süllyedtél?
Isten eszméltetni, figyelmeztetni
akarja az embert, és ma este minket is…”…” Ez hát a kérdése: Hol vagy? Hol
járkálnak most is a gondolataid, miközben fél füllel hallgatod az igehirdetést?
Hol szoktál kóborolni az interneten? Miket nézel ott meg? Miket szeretnél még
megnézni, ha nem szégyellnéd,vagy ha mindig csak egyedül lennél?
Hol vagytok, mint házaspár?
Elindultatok szerelemmel, egymást segítve, a szerényebb anyagiakkal is
megelégedve, most több van, mint az induláskor volt, s talán a párodnak a
jelenléte is idegesít már. Hogy jutottatok ide? Mi lehet ennek az oka?-
Hol vagy vasárnaponként? Pizsamában egész nap? Vagy még keményebben dolgozol,
mint máskor, mert akkor aztán magadnak csinálod? És az Isten parancsa? Az Isten
ajándékai, amiket kínálna az Ő igéjében, az imádság csendjében, a hívők
közösségében? Nem kell? Vagy meg is szoktad már, hogy a nélkül is megvagyunk
valahogy? Valahogy megvagyunk, de kérdés: élet-e? – Hol vagy? A szeretőd
ágyában, míg párod kínlódik a gyerekekkel meg a problémákkal? Szorongatod azt,
aki majd valaki másnak a hitvese lesz később? Hol vagy? Vagy nem csinálsz semmi
ilyet, csak titokban irigyled azokat, akik „bátrak” erre és meg is teszik?
Hol vagy
Ádám? Mit keresel ott a bokorban? Jó neked ott? Jó dolog félni? Jó dolog, hogy
annyi mindent takargatni kell? Titkolni, magyarázni, elhallgatni? Közben
ismered a belső magányt, néha már saját magadat is megveted. Hol vagy?
Bebetonoztad magadat a kételyeidbe és büszke vagy rájuk, csak épp nem visznek
sehova. Vagy megmerevedtél egy sértettségben és abból nem lehet kimozdítani,
vagy ott pöffeszkedsz a magad önelégültségében, kritizálva mindenkit? Vagy
éppen a magad kétségbeesésében? Vagy valami langyos vallásosságban pancsikálsz, és ítélkezel mindenki felett, az egész
hitetlen világ felet, csak éppen Jézushoz nem vezetsz senkit, mert nem is
tudod, hol van Jézus, mert nem vele élsz, csak hallottál róla….”
Beküldte:Misják
Johanna
IGAZSÁGOK
(Füle Lajos)
Saját igazságom? Nincs, és jaj, ha van:
Fertőzött ruhával ámítom magam.
Krisztus igazsága vált csak tőle meg
Ajándékul adja, s kincsemmé lehet.
„És találtassam Ő
benne, mint akinek nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a
Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján:”
Filippi 3,9
Vissza a tartalomhoz
Sándor evangéliuma
Talpra
magyar, hív az Atya!
Itt
az idő, most vagy soha!
Rabok
legyünk vagy szabadok?
Ez
a kérdés, válasszatok!
A
szeretet Istenére
Esküszünk,
Esküszünk,
hogy rabok tovább
Nem
leszünk!
Bűnt
szolgáltunk mostanáig,
Tagadtuk
Őt és hibáink,
Kikért
fizetségül haltak,
Szolgaságban
nem nyughatnak.
A
szeretet Istenére
Esküszünk,
Esküszünk,
hogy rabok tovább
Nem
leszünk!
Sehonnai
bitang ember,
Az
Istentől kegyelmet nyer,
Kinek
drágább rongy életünk,
Mint
a jogos ítéletünk.
A
szeretet Istenére
Esküszünk,
Esküszünk,
hogy rabok tovább
Nem
leszünk!
Fényesebb a szónál a szív,
Ott
vár választ az, aki hív,
És
mi még a szónál tartunk!
Szívből
vegyük, amit kaptunk!
A
szeretet Istenére
Esküszünk,
Esküszünk,
hogy rabok tovább
Nem
leszünk!
Ha
engedjük, terve szép lesz,
Méltó
az Úr szent nevéhez:
Öröm,
kihívás, válaszok;
Ad
erőt és alázatot.
A
szeretet Istenére
Esküszünk,
Esküszünk,
hogy rabok tovább
Nem
leszünk!
Ahol
Jézus keresztje állt,
Egy
sereg megváltott kiált,
És
áldó imádság mellett
Mondjuk
el, hogy velünk mit tett.
A
szeretet Istenére
Esküszünk,
Esküszünk,
hogy rabok tovább
Nem
leszünk!
Néző Sándor versét beküldte: Hajduk Zsófia
Vissza a tartalomhoz
V tomto tichom pôstnom čase chcem pri Tebe, Kriste, dlie»,
Pre mňa kráčaą na Golgotu, za hrieąneho ideą mrie»; Znáąaą hanu i uráľky,
berieą na seba kríľ »aľký Platíą za hriech vąetkých nás;
Bičujú «a, hrozne trpíą krvavým potom sa potíą,
strýznený si, Pane náą.
V tomto tichom pôstnom čase, chcem pri Tebe, Kriste,
dliet, Rany cíti», boles» krutú, čo si musel pretrpie»; chcem by»
svedkomTvojich bôµov, spravova» sa Tvojou vôµou, chcem by» s Tebou, v plači lka»,
Na modlitbách v Getsemáne, Chcem by» s Tebou, drahý Pane, i pod kríľom vítrva».
V tomto tichom pôstnom čase, chcem pri Tebe, Kriste,
dliet, Ó, nauč ma, ľe záchrany pre mňa inde v svete niet, ľiadna rozkoą, ani
sláva, ktoré tu svet µuďom dáva, nemôľu ma zachráni», nieto cesty okrem Teba,
ktorá viedla by do neba, iba s Tebou chcem ňou ís».
V tomto tichom pôstnom čase, chcem pri Tebe, Kriste,
dliet, Nauči» sa znáąa» boles», v kaľdom kríľi s Tebou bdie»; v pokore sa k
Tebe viniem, s vierou v Teba nezahyniem, čo naloľíą, unesiem; keď sa skončí
cesta moja, bude koniec bied a boja, v Tvojich ranách spočiniem
Vissza a tartalomhoz
Felhívás:
Kéziratokat várunk a következő számainkhoz! Minden hónap 3. vasárnapi megjelenésre törekszünk, a kéziratok eljuttatásánál ezt kérjük vegyék figyelembe.
Kiadja: Ősagárdi Evangélikus Egyházközség Lelkészi Hivatala
Cím: 2610 Ősagárd, Rákóczi út 18.
Tel: 06-35-360-225
osagard@lutheran.hu
Szerkesztő: Misjákné Petyánszki Erzsébet
misjakerzsi@citromail.hu
Internetes változat: Zöld Zoltán
zolizold@gmail.com
A lap tetejére
|
|