Ősagárdi Hit 2010 Március

Tisztelt látogatók! Örömmel értesítjük önöket hogy 2007. Decemberétől folyamatosan közöljük az Ősagárdi Hit című folyóiratunk internetes változatát. Íme a 2010. Márciusi szám.

Tartalom: Tisztelt olvasó! A tartalomban szereplő írások aláhúzott címe, egyben hivatkozás is. Rákattinva az oldal a kiválasztott íráshoz ugrik.

„Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mint ha valaki életét adja barátaiért.”

A János evangéliuma 15. fejezetében azt olvassuk, hogy nincsen nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja a barátaiért. Ti az én barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit mondok nektek. Jézus pontosan ezt tette értünk. Amikor azt mondja, hogy ti az én barátaim vagytok, akkor Ő bizonyította is. Amikor odaszegezték ég és föld közé a golgotai keresztre, akkor szó szerint megtette. Nála a gondolkodás, a szándék, a szavak és a cselekedet teljes összhangban volt. Ő Isten Fia volt, ezért odaadta önmagát a golgotai keresztre. Megmondta, hogyha én barátomnak tartalak titeket, akkor kész és képes vagyok akár az életemet is odaadni értetek.

Aztán a barátság a Szentírás szerint szolgálat is. A János 21-ben azt kérdezi Pétertől Jézus, hogy szeretsz-e engem? Amikor Péter háromszor azt mondja, hogy igen, és a harmadik görög szó szerint már azt mondta Péter, hogy szeretlek az Isten szeretetével. Ez után mondja azt Jézus Péternek, hogy legeltesd az én juhaimat. Vagyis, ebből a baráti szeretetből, és szeretet-barátságból szolgálat is következik.

Jézus barátsága ilyen volt felénk. Mindig aktív. Nem csupán elfogadta azt, hogy követték Őt, meg tisztelték Őt, hanem szerette is azokat, akik követték Őt. .

Aztán kezdeményező volt szeretete és barátsága. Most is mindig Jézus teszi meg felénk is, az első lépést. Azzal, hogy hallgatjuk Őt, azt jelenti, hogy lehetőséget adunk Jézusnak, hogy lépjen felénk, hogy hívjon minket, hogy megszólítson bennünket.

Jézus barátságára mindig az a jellemző, hogy figyelembe veszi a másik helyzetét, lelki állapotát. Mindig az volt a legfontosabb számára, hogy mi történik az emberrel. Azért jött, hogy megkeresse és megtartsa azt, ami elveszett.

Jézus barátsága mindig feltétel nélküli volt. Mikor azt mondja, hogy ti az én barátaim vagytok, ha azt cselekszitek, amit mondok, ez nem feltétel. Azt mondja, hogy ez a módja. Ha barátaim akartok lenni, ha követőim akartok lenni, csak úgy lehetséges ha megteszitek azt, amit én mondok nektek, mert az a számotokra a legjobb.

Tehát ez nem abban az értelemben feltétel, ahogy néhány barát időnként mondja, vagy egyik ember a másiknak: szeretlek majd, ha megváltozol. Hányszor hallom ezt, amikor fiatal párok ott ülnek egy beszélgetéskor: igen, igen, szeretem a menyasszonyomat, de jobb lenne, ha megnövesztené a haját, vagy levágatná, vagy azt a ruhát többé már nem venné fölt, és különböző feltételeket mondanak.

Jézus feltétel nélkül elfogad minket. Az Ő barátságának ebben az értelemben nincsen feltétele. A módja az, hogy ezzel élhetünk, hogy elfogadhassuk azt, hogyha tesszük, amit Ő mond.

Az igazi jó barát mellett az ember személyisége nem torzul el , hanem olyanná nőheti ki magát, amilyennek azt Isten tervezte. Ezért Jézussal lehetséges ez igazán, mert Ő ezzel soha nem él vissza. Mindig megtartja azt, amit elmondunk neki, és mindig úgy irányít és vezet minket, ahogy az a legjobb a számunkra.

Ha Jézusra sok időt szánunk, a vele való közösség ápolására, akkor ez egyre mélyebb barátság lesz közte és köztünk. Jézus lát minket, tudja, mire van szükségünk. Azt is tudja, miben kell változnunk. Látja néha azt a kétségbeejtő helyzetet, hogy küzdünk egy-egy bűn vagy indulat ellen, és nem bírunk vele, az győz le minket. Most is felajánlja az Ő baráti szeretetét és segítségét, hogy tudjunk vele, az Ő szeretete által változni. A szívünkben ott lesz az Ő emberfeletti békessége, bölcsessége és szeretete. Nem biztos, hogy minden sikerül, de békesség, nyugalom és öröm lesz bennünk.

„A SZERETET JOBBAN TÖRŐDIK MÁSOKKAL, MINT ÖNMAGÁVAL…”(1.Kor.13.7)

ZSOLTÁROS KÖSZÖNTŐ

Az Úr legyen megőrző Pásztorod!
Nem látsz hiányt soha, míg őt szolgálod.
Kik benne bíznak, mind-mind boldogok!
Ő legyen néked üdvöd, boldogságod!

Ha szomorú lesz szíved, ő bezörget
Hozzád, és megújítja hitedet.
Megsokasítja elfogyó erődet;
Az Igazság szent ösvényén vezet.

Ő akkor is oltalmad, őriződ,
Ha rád borulna a Halál árnyéka…
Élj igaz szívvel Istened előtt;
A hűségben csak így lehetsz te példa.

Csordultig lesz a szíved boldogsággal,
Hisz égi irgalom, jóság vezet.
Az Úr házában lelked égbe szárnyal…
Örökké őrzi, áldja éltedet.

Amikor Istenről mint transzcendensről beszélünk, ezen azt értjük, hogy Ő magasan fölötte áll a teremtett világegyetemnek, annyira fölötte, hogy a világegyetem el sem tudja képzelni. Hogy erről megfelelően gondolkodjunk, szemünk előtt kell tartanunk, hogy a „magasan fölötte” itt nem a földtől való fizikai távolságra, hanem Isten lényének minőségére utal. Isten Szellem, és Neki a magasság és a távolság nem jelent semmit. Nekünk ezek hasznos illusztrációk, amikor korlátozott értelmünkhöz szól. /Ézs. 57:15/

Mi az anyag, tér és az idő világában hajlamosak vagyunk anyagi kifejezésekben gondolkodni. Az emberi szívnek abban a küzdelmében, hogy megszabaduljon a természet világ zsarnokságától, le kell fordítania azt a nyelvet, amelyet a Szellem használ oktatásunkra. A Szellem ad jelentőséget az anyagnak, és a szellem nélkül végül semminek sincs értelme.

Nem szabad úgy gondolnunk Istenre, mint a legmagasabbra a lények emelkedő rendjében. Istennek az első helyet, a mindenek fölöttiséget, a transzcendenciát. A szívben állandóan folyik a küzdelem, hogy beszéljen- e vagy hallgasson, amikor Isten transzcendenciáján gondolkodik. Vigasztaljuk magunkat azzal, hogy maga Isten helyezi szívünkbe az Ő keresését.

Amikor az emberek többé nem félik Istent, tétovázás nélkül megszegik törvényeit. A következményektől való félelem sem rettenti meg őket, ha föladták istenfélelmüket.

A hit embereiről azt mondták, hogy „Isten félelmében jártak”, de bármilyen bensőséges volt az Istennel való közösségük, vallásos életük alapját a félelmetes Istenről való elképzelés adta. Ahol csak megjelent Isten az embereknek a Bibliai korokban, az eredmény mindig ugyanaz lett – rémület, rettegés, a bűnösség kegyetlen érzése. Amikor Isten szólt – Ézs. 6,4. – Dán, 10.6-9, igerészekben, az élmények azt mutatják, hogy az ember föladja küzdelmét, és szelíden megkérdezi? „Mit akarsz Uram, hogy cselekedjem?”

Sokan Krisztus nevéről nevezik magukat, sokat beszélnek Istenről, és néha imádkoznak hozzá, de nyilvánvalóan nem ismerik Őt. / Példbesz, 14.17./ A gyógyító félelem napjainkban alig található a keresztyének között. Ha rádöbbennénk nagyságára, megnémulnánk, és tiszteletből nem ejtenénk ki a nevét.

A jelenváló szó azt jelenti, hogy itt, közel, mellettem, és ellőtte a mindenütt szó megadja neki az univerzalitást. Isten itt van mindenütt, közel van mindenhez, mellette van mindenkinek. Isten benne van a teremtett világban, és nincs egyetlen hely sem a mennyben, sem a földön, sem a pokolban, ahová az emberek elrejtőzhetnének jelenléte elől. /Ap, Csel,14,28/. A szentírás tanítja, hogy Isten végtelen. Ez azt jelenti, sem lényének, sem jelenlétének nincsenek korlátai. Végtelenségében körülveszi a véges, teremtett világot és Ő annak a tartalma. Rajta kívül semminek sincs helye. A keresztyén teológia választ ad, ezekre a kérdésekre. Pozitív módon kinyilatkoztatja, hogy a világ spirituális: szellemből ered, és szellemből árad ki, szellemi a létezésben. Isten jelen van, közel van, mellettünk van, és az Isten lát és ismer minket. Ennél a pontnál kezdődik a hit.

Az a bizonyosság, hogy Isten mindig a közelünkben van, a magasztos erkölcsi boldogságban tart minket. Nem lennénk becsületesek, ha azt állítanánk, hogy minden hívő mindig ünnepel. A keresztyén is ismerheti a szenvedést még Isten tudatos jelenlétében is.

Pál mindig örvendezett, mégis elismerte, hogy olykor szomorkodott /János 1.18/.

A tulajdonság tanulmányozásakor az összes tulajdonság teljes egysége hamarosan nyilvánvalóvá válik. Ha Isten önmagában létező, akkor önmagának elégségesnek is kell lennie; és ha végtelen az ereje, akkor minden hatalom az Övé. Ha van tudása, akkor végtelensége biztosítja, hogy minden ismeret az Övé. Változhatatlansága előlegezi hűségét. Ha változhatatlan, akkor ebből az következik, hogy nem válhat hűtlenné, mivel ez változást követelne Tőle. Isten minden tette egybecseng összes tulajdonságával. Egyetlen tulajdonsága sem mond ellent a másiknak, mindegyik összhangban van és beleolvad egymásba az Isten végtelen mélységében.

Mivel Isten egyszerre hűséges és változhatatlan, ezért kell, hogy minden szava és cselekedete is hűséges legyen.

Akkor látjuk helyesen az igazságot, ha csak azt merjük elhinni, amit Isten önmagáról mondott. Az isteni tulajdonságok között nincs ellentmondás.

Isten hűsége, az egészséges teológia egyik tétele, de a hívőnek ettől többet jelent: Áthatja az értelmezés folyamatát, és a szellem éltető táplálékává lesz. A Szentírás nemcsak tanítja az igazságot, hanem be is mutatja annak hasznát az emberiség javára. A Zsoltárok könyve az Isten hűségétől ihletett, örvendező hálaadástól visszhangzik. Az Újszövetség ünnepli az Atya-Isten és az ő Fia, Jézus Krisztus hűségét, akinek a Jelenések könyvében a neve Hű és Igaz. Isten hűségén nyugszik jövő dicsőségünk minden reménye. Csak az Ő hűséges voltában való teljes bizonyosság alapján élhetünk békében és tekinthetünk bizakodással az eljövendő életre.

Amikor a keresztyén teológia azt mondja, hogy Isten jó, akkor ezzel nem azt húzza alá, hogy Ő igazságos vagy szent. Isten szentsége harsog az egekből és visszhangozzák a földön a szentek és a bölcsek mindenütt, ahol Isten kinyilatkoztatta magát az embernek; mégis, ezúttal nem szentségét vizsgáljuk, hanem jóságát, és ez egészen más dolog.

Istent az Ő jósága, kedvesnek, jóakaratúnak, és jóságosnak mutatja be az emberek iránt. Ő érzékeny és együttérző, miközben csalhatatlan magatartása minden erkölcsi lény felé nyitott, őszinte és barátságos. Természeténél fogva készségesen küldi áldását, és szent öröme telik népének boldogságában.

Isten jósága a naponta ránk árasztott áldások hajtóereje. Isten teremtett minket, mert ezt jónak látta szívében, és megváltott ugyanilyen alapon. Valamennyi vallásos tevékenységünk és minden kegyelmi eszköz, bármennyire helyes és hasznos, csak akkor ér valamit, ha megértjük, hogy Isten minden cselekedete hátterében a meg nem érdemelt azonnali jóság áll.

Az isteni jóság, mint Isten egyik tulajdonsága, önmagából eredő, végtelen, tökéletes és örökkévaló. Jóságának oka önmagában van, jóságának élvezői valamennyien érdem és fizetség nélkül vehetik jóságát.

Az emberiség egész szemlélete megváltozhatnék, ha valamennyien el tudnánk hinni, hogy barátságos ég alatt lakunk, és hogy az ég Istene készségesen barátkozik velünk.

A bűn azonban félénkké és annyira öntudatossá tett bennünket amennyire csak tehetett. Az Isten elleni lázadás évei félelmet teremtettek bennünk, amelyet nem lehet egy nap alatt legyőzni. Krisztus együtt járt az emberekkel a földön, hogy bemutassa nekik, milyen az Isten. Tőle tanuljuk meg, hogy Isten miként viszonyul az emberekhez. Viselkedésünkkel dönthetjük el, hogy miként fogadjon minket. Jósága arra bátorít minket, hogy ne féljünk Tőle.

Banka Gabriella: Jézus Krisztus

A Fiú, anyjának drága, az

Atyának, egyszülött fia.

Testvér, barát, hű, s igaz,

és Istennél van az otthona.

Ember Ő, sebezhető, törékeny,

szemében emberi a könny.

Isten Ő, világot teremtő,

akiben soha sincs közöny.

Ács, ki hidat épít az ég és

a föld közé, tudós, aki

természeti törvényeket alkot.

Tanító, ki szeretve oktat,

okos szemében ott a láng,

tanít nekünk, egy új világot,

és saját szellemét adja ránk.

Orvos Ő, aki életre gyógyítja

a halottakat.

Bíró, aki bölcsen ítél

házasság törő asszonyoknak.

Pap, ki nem csak híveket,

de hűtleneket ölel.

Ki nem kér magának kegyelmet,

s csak miértünk követel.

Koldus,aki kosárral karján,

kenyereket osztogat, hitet

koldul, szállást szívünkbe

és terheinktől fosztogat.

Vándor aki tudja útját, nem

változtat célt és tervet,

férfi, aki észreveszi a kisírt

szemet és a terhet.

Áldozat Ő, meghalt miértünk,

keresztje, jelként az úton áll,

hogy emlékezzünk a mentő szóra,

Ő keres minket és megtalál.

Van e más ki meghalna érted?

S ha lenne is hogy támadna fel?

Hogy halálon túlról visszajőve,

soha, de soha ne hagyjon el.

Király ő, mindig nagyszerű,

csodálatosan egyszerű.

Kusza értelmünk gyógyítója,

Isten Lelkének hírhozója.

Ajándék Ő, levél, üzenet,

Égi Atyánk utolsó szava:

Szeretlek, várlak gyermekem,

hívlak, és kérlek jöjj haza!

Vissza a tartalomhoz

ÁGOSTAI HITVALLÁS – A BŰNRŐL

(Gyülekezeteink) Tanítják továbbá, hogy Ádám bűnbe esése óta a származás természetes rendjében minden ember bűnösen születik tehát Isten félelme és Istenbe vetett bizalom nélkül, bűnös kívánsággal. Ez az eredendő betegség vagy romlás valóságos bűn, kárhozatot és örök halált hoz most is azokra, akik a keresztség által és a Szentlélektől újjá nem születnek.

Elítélik a pelagiánusokat és másokat, akik tagadják, hogy az eredendő romlás bűn. Ezek Krisztus érdemének és ajándékainak dicsőségét kisebbítve azt állítják, hogy az ember a saját természetes képességeiből is megigazulhat Isten színe előtt.

A bűn egyetemes szavunk. Mindenki ismeri a fogalmat annak ellenére, hogy igyekszünk száműzni szótárunkból, nem szeretünk róla beszélni, vagy csak nagyon érintőlegesen – és akkor sem őszintén. Nem véletlen, hogy éppen ezért nem is értjük a jelentését.

Általában valamilyen cselekvést látunk benne, pl.: lopást, (meg)csalást, gyilkosságot, kegyetlenkedést, rágalmazást, stb. Ez a meghatározás, felismerés igaz, de közel nem teljes – és ez a nagy probléma. Ha csupán cselekvés lenne a bűn, akkor a tisztességes élettel mindez kiirtható lenne a világból, társadalomból, emberből a „ne tedd” parancs, felszólítás teljesítésével.

A helyzet ennél sokkal rosszabb. A Szentírás világosan beszél a bűn tulajdonságáról, hatalmáról, mértékéről: „Az ember szívének minden szándéka és gondolata szüntelenül csak gonosz” (1Móz 6,5). „Nincs igaz ember egy sem, nincsen aki értse, nincsen aki keresse Istent. Mind elhajlottak, valamennyien megromlottak, és nincsen aki jót tegyen, nincsen egyetlen egy sem” (Róm 3,10-12). „Ha azt mondjuk nincsen bűn mibennünk, magunkat csaljuk meg és igazság nincs bennünk” (1Jn 1,8-9). A bűn sokkal nagyobb, mint gondolnánk, hatalommal bír felettünk – az egész életünket áthatja.

„István a király” című magyar rockoperában a pogány Koppány ezt énekli: „Nem kell olyan Isten, ’kinek bűnös, aki él”. Igaz tiltakozás ez? A bűn nem a „választott” vallással jár. Nem azért valljuk magunkat bűnösnek, mert keresztyének vagyunk, és mert ez az egyház tanítása, hogy beszélhessen Istenről. Azért kell beszélnünk a bűnről, mert minden ember életében – függetlenül attól, hogy mit vall – kézzelfogható valóság, rabság, állapot.

Erről az állapotról ír Dsida Jenő a „Valami eltörött” című versében:

Senki se tudja, mit veszített,
de a sétatéren, a híd alatt,
az ágyban, a csókban, a zsebében
valamit mindenki kutat.

Valahol valami eltörött,
valahol valami nincsen rendjén.
...Künn a határban Kain zokog
a holt Ábel fölött.

A bűnnel maga az életünk tévesztett célt (a bűn szó eredeti jelentése). Az Istennel való kapcsolatunk szakadt el (1Móz 3). Nem tudunk, és nem akarunk Benne bízni, Őhozzá eljutni, Őt imádni. Ebben pedig az a kétségbeejtő, hogy a bűn az Élettől elszakított, életellenes állapot. Nem semleges hatalom, hanem olyan, amely az életünket dönti romba: „a bűn zsoldja a halál” (Róm 6,23). Valóban gúzsba köt, nincs belőle menekvésünk… csak szabadításunk – Krisztus keresztje által! Ő beszél így küldetéséről a megkötözött világnak: „Az Úr Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, és hirdessem az Úr kedves esztendejét” (Lk 4,18-19).

Eszlényi Ákos

lelkész

Vissza a tartalomhoz

Jézus Krisztus meghalt értünk

Fel tudod sorolni a hét napjait? Vasárnap, hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek, szombat.

Van egy olyan péntek, amelyet így hívunk: nagypéntek. Minden évben egyszer van, húsvét előtt.

Nagypénteken valami nagyon szomorú eseményre emlékezünk. Nagypénteken halt meg az Úr Jézus. A kereszten halt meg.

Jézus Krisztus mindenütt jót tett, amerre csak járt. Voltak azonban, akik gyűlölték őt. Emlékeztek, kicsoda Isten nagy ellensége? Igen, a Sátán gyűlöli Istent, és megpróbálja rávenni az embereket, hogy ők is gyűlöljék. Mikor az Úr Jézus a földön járt, a Sátán keményen dolgozott azon, hogy az emberekkel meggyűlöltesse Jézus Krisztust.

Egy napon ellenségei megfogták Jézust és elvitték Pilátushoz, a helytartóhoz. Azt mondták Pilátusnak: „Ez a Jézus gonosz ember, zűrzavart támaszt és bajt kever. Még király is akar lenni. Meg kellene szabadulnunk tőle.

Pilátus, megkérdezte:”Mi rosszat cselekedett?” Ekkor senki nem tudott egyetlen rossz cselekedetet sem mondani, amit Jézus Krisztus tett volna. Ezért csak annyit mondtak: „Mindenképpen meg kell halnia. Feszítesd a keresztre”.

Pilátus tartott ezektől az emberektől. Tudta, hogy Jézus Krisztus jó ember. Mégis a kezükbe adta az Úr Jézust. Azt mondta: „Vigyétek el és feszítsétek keresztre!”

És meg is tették.

Elvitték az Úr Jézust egy dombra, amelyet Golgotának neveztek. Keresztre feszítették, azután a keresztet felállították és a földbe verték.

Ott függött Jézus Krisztus a kereszten ég és föld között, a tűző napon. A szögek átszúrták kezeit és lábait. Rettenetes fájdalmai voltak. Azután egy idő elteltével meghalt.

Ez történt nagypénteken az Úr Jézus Krisztussal.

Nos ez a szomorú péntek valójában egy igen jó nap volt. Bizony, ez volt a legeslegjobb valamennyi péntek közül. Azért volt nagyon jó, mert Jézus Krisztus értünk halt meg. Azért halt meg, hogy bűneinket megbocsássa Isten, mi a mennybe mehessünk, és Vele legyünk mindörökké

Az Atya Isten azért küldte el az Úr Jézust, hogy meghaljon értünk. Az Úr Jézus pedig az életét adta értünk.

„Én az életemet adom a juhokért”

János 10,15

Vissza a tartalomhoz

Noé bárkája

Minden amit tudnod kell az életben, arra megtanít Noé Bárkája.

1. Ne késd le a hajót!

2. Emlékezz, mind ugyanabban a hajóban vagyunk!

3. Tervezz előre. Akkor sem esett az eső, amikor Noé
megépítette a Bárkáját!

4. Tartsd jó kondiban magadat. Mikor 60 éves leszel

lehet valaki, felkér egy nagy dologra.

5. Ne törődj a kritikákkal. Csak csináld meg a munkát,

amit meg kell csinálni!

6. A jövődet építsd magasra!

7. A biztonságod érdekében mindig párban utazz!

8. A sebesség nem mindig számít. A csiga és a párduc

   is ugyanabban a hajóban van.

9.   Ha stresszes vagy, lebegj kicsit.

10. Emlékezz: a Bárkát amatőr, a Titanicot pedig

     profik   építették.

11. Nem számít a vihar, ha Istennel vagy, a végén mindig vár a szivárvány.

                                                    beküldte: Kalácska Marika néni

Vissza a tartalomhoz

Kötél

Ez egy történet a hegymászóról, aki szeretett volna feljutni a legmagasabb hegycsúcsra. Erre a nagy útra sok évi felkészülés után indult el. De mivel a dicsőséget saját magának akarta, úgy döntött, hogy egyedül mászik fel a csúcsra. Elindult felfelé. Telt az idő és késő este lett. Ahelyett, hogy éjjeli sátrát elkészítette volna, folytatta a mászást, mindaddig, hogy besötétedett. Sűrű éjszaka terült a hegytetőre. Az ember körül minden fekete volt. A napot és a holdat nehéz felhők takarták be és semmi sem látszott. És ahogy így mászott felfelé, éppen egy pár lépésre a csúcstól, megcsúszott és nagy gyorsasággal esni kezdett. Csak fekete pontokat látott és érezte a nagy erőt, ami borzasztóan húzta lefelé. Ezekben a félelmetes percekben életének minden szép és csúnya pillanatai lejátszódtak a szeme előtt. Elgondolkodva azon, hogy milyen közel van a halálhoz, hirtelen megérezte, hogy milyen erősen húzza az a kötél, amivel meg volt kötve. A teste a levegőben lógott… Csak a kötél tartotta. Abban a pillanatban csak azt tudta kiáltani:

Istenem segíts!

Az égből váratlanul egy mély hang hallatszott: Mit akarsz, hogy tegyek?

Ments meg, Istenem!

Tényleg hiszed, hogy megmenthetlek?

Persze, hogy hiszem!

Akkor vágd el a kötelet, amivel meg vagy kötve…

Egy pillanatra csend lett. Az ember úgy döntött, hogy teljes erejével kapaszkodik a kötélbe.

A mentőcsapat meséli, hogyan találták meg másnap az elhunyt és megfagyott hegymászót. A teste lógott a kötélen, amihez oly görcsösen ragaszkodott. CSAK HÁROM MÉTERRE A FÖLDTTŐL…És te? Mennyire ragaszkodsz a köteledhez? Elengednéd? Soha ne kételkedj abban, ami Istentől jön. Soha ne mondd, hogy elfelejtett vagy elhagyott. Soha ne gondold, hogy nem gondoskodik rólad. Jegyezd meg, hogy mindig jobbján tart Téged.

Beküldte:Kindricz Eszter

Vissza a tartalomhoz

A család kábítószere?

Különös, megdöbbentő sorokat olvastam a Gyermekgyógyászat című szaklapban. Fontosnak éreztem, hogy továbbadjam, mert úgy gondolom, sokunknak át kell gondolnunk életgyakorlatunkat és gyermeknevelési szokásainkat, ha komolyan vesszük a cikkben említetteket.
A lapban két tudományos felmérés eredményeiről számol be egy neves magyar gyermekgyógyász professzor, Dr. Velkey László. 1991-ben és 1995-ben végeztek felméréseket közép- és általános iskolai tanulók körében a televízió- és videonézés hazai gyakorlatáról és ennek testi-lelki-szellemi károsító hatásáról. A szerző számos amerikai tanulmányra is utal, amelyek már mind jóval korábban figyelmeztettek erre a veszélyre. Egy amerikai szerző (Marie Winn) nevezte el a televíziót és a videot “elektromos drog”-nak, s veszélyesebbnek tartja, mint a kábítószereket, mert már általánosan elfogadott, “szalonképes” része lett az életünknek. Sajnos nagyon sok hívő családban is előfordul, hogy a televízió szinte egész nap, folyamatosan megy, és tudatában sem vagyunk annak, hogy ez már a függőség állapota.
A következőkben összefoglalom a két felmérés főbb következtetéseit, amelyeket a tanulmány írója is fontosnak tartott.
1. A tartós, többórás tévé-, videonézés egészségtelen életmódot eredményez a következők miatt: A rövid és nem pihentető alvás fizikai fáradtságot okoz, a fáradtság pedig a figyelem és koncentrációképesség csökkenését, a vérkeringés, izomzat és csontrendszer csökkent, a szemnek pedig fokozott igénybevétele ezek károsodását okozza.
2. Az intenzív televíziós kínálat behatárolja a gyermek szabadságát. Kevesebb idő jut a testi-lelki kikapcsolódásra, sportra, játékra, kreatív foglalkozásra, másokkal való törődésre, alvásra.
3. Az agresszív filmekben látott üldözés, kínzás, fenyegetés, brutalitás az ilyen eseményekkel szembeni érzéketlenséghez vagy érzelmi elsivárosodáshoz vezethet, és idegrendszeri izgalmi állapotot, zaklatottságot, rossz alvást eredményezhet. Ugyanilyen okok miatt sokan (orvosok, pszichológusok, pedagógusok, egyéb szakemberek) emelik föl szavukat egyre több mesefilmmel, közöttük az újabb Walt Disney alkotásokkal szemben.
4. A túlkínálat miatt a kapott információkat a gyermek nem tudja feldolgozni. Külön gondot okoznak az egészségre káros információk, amelyeket a reklámok közvetítenek. Ezek negatív befolyással vannak a gyermekek és serdülők étkezési szokásaira, dohányzására, alkoholfogyasztására, szexuális magatartására (felelőtlen szabados szexualitás). Hamis mintákat, kóros és károsan fokozódó anyagiasságot eredményeznek.
5. A televízió műsoraihoz igazodó egyéni és “családi napirend" a rendszertelenséghez, a feladatok elmulasztásához, a családi meghitt beszélgetések, együttlétek lazulásához, elmaradásához vezethet.
6. A zenés videoclipek jelentős része fokozott és kóros szexualitást, erőszakot, kábítószerezést, öngyilkosságot képvisel.
A televízió, ha nem ismerik fel a veszélyeit, akkor mint ellenség dúlja fel a család rendjét és békéjét ott, ahol igénytelenül, válogatás nélkül és mértéktelenül élnek vele.
Javaslatok:

a szülők is kritikusan válogatva nézzenek televíziót (példaadás),
a gyerekek tévé-, videonézését korlátozzák napi 1-2 órára,
buzdítsák gyermekeiket egyéb tevékenységre (sport, olvasás, jó hobby, fizikai munka),
a programokat együtt válasszák ki, ha lehet együtt nézzék és beszéljék meg.

A zárómondatokat szó szerint idézném:
"Nekünk, magyar gyermekorvosoknak is lelkiismereti, hivatásbeli kötelességünk a gyermekeink testi-lelki-szellemi egészségét veszélyeztető műsorokkal szemben szervezetten tiltakozni. Nekünk is szól William - Crane ’kiáltása’: "A hallgatás beleegyezést jelent, ha mi igazán aggódunk gyermekeinkért, akkor nem hallgathatunk!"
1998. március 31-én további lehetőségem volt arra, hogy e témában jártas, neves gyermekgyógyászok előadásait meghallgassam.
A Magyar Gyermekorvosok Társasága – csatlakozva a Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma által kezdeményezett “Gyilkosság nélküli képernyőt!” mozgalomhoz – ankétot rendezett.
Az elhangzott előadások megerősítették a fentieket, de a hangsúly már egyre inkább a videózás és a számítógépes játékok veszélyeire helyeződött, amely a gyerekek tömegeinél könnyen függőséghez vezethet. A felnőtteket talán inkább az Internet veszélyezteti. Szakemberek az USA-ban 5 millió Internet dependens (függőség állapotában levő) személyt tartanak nyilván.
Figyelmeztettek arra is, hogy mindezek a technikai vívmányok rengeteg különleges értéket is rejtegetnek, a baj az, hogy általában nagyon kevés az éretten gondolkodó ember, aki megfelelően tud élni ezekkel a lehetőségekkel, és képes lenne erre gyermekeit is megtanítani. A szakemberek szerint a gyermekorvosi és védőnői hálózat feladatává kellene tenni az erről való tanítást, meggyőzést, hogy gyermekeinket megvédhessük a modern kor legveszélyesebb kábítószerétől. Mint hívő édesanya elsősorban saját gyermekeimért vagyok felelős, de mint hívő gyermekorvos úgy gondoltam, hogy közösségünk gyermekeiért is van felelősségem, és hallgatásomat Isten számon kéri.
Ha a Biblia alapértékeit figyelmen kívül hagyó világban is ilyen nagy problémának látják a képernyő-kérdést, mennyivel inkább kellene nekünk, hívőknek komolyan átgondolni életünket. Aki szeretne biztosat tudni a képernyőhöz és az Úrhoz való viszonyára vonatkozóan, most annak szeretnék segítséget adni. Gondoljuk át őszintén a következőket, mert ezek a függőség jelei:

Átlagosan napi 2-3 órát töltök a képernyő előtt, mindegy milyen a műsor.
Sokszor vagyok fáradt és álmos napközben, de este műsorzárásig a tévé előtt ülök (olyankor sosem vagyok álmos).
Ha rossz a tévé/video, ideges vagyok, nem tudok mit kezdeni magammal.
Idegesít, ha valaki vagy valami miatt lemaradok kedvenc sorozatom egy részéről.
A számítógépet többnyire erős külső kényszer hatására tudom csak otthagyni.

A drogok és az alkohol esetében fizikai és lelki függőség is kialakul, míg a képernyőfüggőség természetéből fakadóan csak lelki lehet. Ez éppen olyan káros és veszélyes lehet, mint a fizikai.

Ha Isten előtt nyugodt lelkiismerettel kijelenhetem, hogy nem vagyok rabja a képernyőnek, még akkor is marad egy átgondolásra váró kérdés. Ma szinte minden ember időzavarban van, úton-útfélen azt hallani: “sajnos nincs időm”. Talán sokunknak juthatna több ideje fontos és értékes dolgokra, ha megtalálnánk a kikapcsoló gombot, akár mi magunk, akár a gyermekünk ül a képernyő előtt. Az idő Istennek olyan ajándéka, amivel egyszer el kell majd számolnunk mindannyiunknak. Bárcsak engednénk, hogy Atyánk tanítson "úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk", és ezt adnánk tovább gyermekeinknek is!

(Egriné dr.Meláth Viola írása megjelent a Vetés aratás c. ev. Folyóiratban)

Beküldte: Tóth Andrásné

Vissza a tartalomhoz

Gyökössy Endre

Hogyan böjtöljünk ebben a mai világban?

Böjt alatt mi rendszerint az étel-ital megvonást értjük. Szájunk megregulázását. Valóban, Jézus korában, sőt vagy másfél ezer éven keresztül különös szükség is volt erre, mert gyakran a gyomor bűnei, az ételfalak zárták el tőlünk Isten halk és szelíd szavát.

Úgy érzem, manapság sokkal inkább a szemünket és a fülünket kell megböjtöltetni, hogy Isten halk és szelíd hangját meghalljuk, amely felülről és mégis belülről akar szólni. Mi a feladat, a „leckénk” a halk és szelíd szó meghallása érdekében? Mondjuk egy héten legalább egy nap ne nyissuk ki a rádiót, televíziót, ne olvassuk el az újságok szomorú, riasztó, keserves, rossz híreit – az antievangéliumot, az ellenörömhírt -, amelyek bajokról, háborúkról, gyilkosságokról, sikkasztásokról, gazdasági és hatalmi küzdelmekről szólnak; ehelyett csendesedjünk el.

Tudom nem kevesen, vannak, akik azt mondanák erre, hogy ez szinte képtelenség. Ennél sokkal egyszerűbb egy héten egyszer a gyomrot megböjtöltetni- és – ez így is van.

Nekünk azonban fontos ezt a fajta böjtöt gyakorolnunk. Csak így, szemünket – fülünket böjtöltetve tudunk olykor – olykor lényünk alaphangjára hangolódni, hogy így megtudjuk, mi rejlik bennünk. Mit mond a csönd; miről, kiről beszél lényünk mélye? Békés, tiszta hangok, képek jönnek – e elő vagy zavaros, nyugtalanító, elintézésre váróak? Vagy éppenséggel a nagy semmi?…

Azért is szükségünk van hangböjtre, hogy rezonálóképesek legyünk a belső – felső hangra, a Lélek szavára. Csak elcsendesedve, szemünket, fülünket böjtöltetve tudunk kapcsolatba kerülni Isten Lelkével.

Beküldte:Racskóné L. Zsuzsanna

Vissza a tartalomhoz

Isten kérdez

(1. fejezet; részlet)

(Cseri Kálmán)

„ezért kérdezi Isten Ádámot és a mindenkori Ádámokat: Hol vagy?

És jön a következő kérdés is: Ettél arról a fáról, amitől tiltottalak? Téged már mindennel meg lehet etetni? Téged be lehet etetni, amivel akarnak? Elég az, hogy a multik ügyesen reklámozzák, és elég az, hogy a tv-ben minden este úgy tálalják? Megveszed a mérget is és megeszed? Nem is tudod ,hogy méreg? A csomagolás így megtéveszt? Hol vagy, ember? Hova kerültél? Hova süllyedtél?

Isten eszméltetni, figyelmeztetni akarja az embert, és ma este minket is…”…” Ez hát a kérdése: Hol vagy? Hol járkálnak most is a gondolataid, miközben fél füllel hallgatod az igehirdetést? Hol szoktál kóborolni az interneten? Miket nézel ott meg? Miket szeretnél még megnézni, ha nem szégyellnéd,vagy ha mindig csak egyedül lennél?

Hol vagytok, mint házaspár? Elindultatok szerelemmel, egymást segítve, a szerényebb anyagiakkal is megelégedve, most több van, mint az induláskor volt, s talán a párodnak a jelenléte is idegesít már. Hogy jutottatok ide? Mi lehet ennek az oka?- Hol vagy vasárnaponként? Pizsamában egész nap? Vagy még keményebben dolgozol, mint máskor, mert akkor aztán magadnak csinálod? És az Isten parancsa? Az Isten ajándékai, amiket kínálna az Ő igéjében, az imádság csendjében, a hívők közösségében? Nem kell? Vagy meg is szoktad már, hogy a nélkül is megvagyunk valahogy? Valahogy megvagyunk, de kérdés: élet-e? – Hol vagy? A szeretőd ágyában, míg párod kínlódik a gyerekekkel meg a problémákkal? Szorongatod azt, aki majd valaki másnak a hitvese lesz később? Hol vagy? Vagy nem csinálsz semmi ilyet, csak titokban irigyled azokat, akik „bátrak” erre és meg is teszik?

Hol vagy Ádám? Mit keresel ott a bokorban? Jó neked ott? Jó dolog félni? Jó dolog, hogy annyi mindent takargatni kell? Titkolni, magyarázni, elhallgatni? Közben ismered a belső magányt, néha már saját magadat is megveted. Hol vagy? Bebetonoztad magadat a kételyeidbe és büszke vagy rájuk, csak épp nem visznek sehova. Vagy megmerevedtél egy sértettségben és abból nem lehet kimozdítani, vagy ott pöffeszkedsz a magad önelégültségében, kritizálva mindenkit? Vagy éppen a magad kétségbeesésében? Vagy valami langyos vallásosságban pancsikálsz, és ítélkezel mindenki felett, az egész hitetlen világ felet, csak éppen Jézushoz nem vezetsz senkit, mert nem is tudod, hol van Jézus, mert nem vele élsz, csak hallottál róla….”

Beküldte:Misják Johanna

IGAZSÁGOK

(Füle Lajos)

Saját igazságom? Nincs, és jaj, ha van:

Fertőzött ruhával ámítom magam.

Krisztus igazsága vált csak tőle meg

Ajándékul adja, s kincsemmé lehet.

„És találtassam Ő benne, mint akinek nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján:”

Filippi 3,9

Vissza a tartalomhoz

Sándor evangéliuma

Talpra magyar, hív az Atya!

Itt az idő, most vagy soha!

Rabok legyünk vagy szabadok?

Ez a kérdés, válasszatok!

A szeretet Istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

Bűnt szolgáltunk mostanáig,

Tagadtuk Őt és hibáink,

Kikért fizetségül haltak,

Szolgaságban nem nyughatnak.

A szeretet Istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,

Az Istentől kegyelmet nyer,

Kinek drágább rongy életünk,

Mint a jogos ítéletünk.

A szeretet Istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

Fényesebb a szónál a szív,

Ott vár választ az, aki hív,

És mi még a szónál tartunk!

Szívből vegyük, amit kaptunk!

A szeretet Istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

Ha engedjük, terve szép lesz,

Méltó az Úr szent nevéhez:

Öröm, kihívás, válaszok;

Ad erőt és alázatot.

A szeretet Istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

Ahol Jézus keresztje állt,

Egy sereg megváltott kiált,

És áldó imádság mellett

Mondjuk el, hogy velünk mit tett.

A szeretet Istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!

Néző Sándor versét beküldte: Hajduk Zsófia

Vissza a tartalomhoz

V tomto tichom pôstnom čase chcem pri Tebe, Kriste, dlieť, Pre mňa kráčaš na Golgotu, za hriešneho ideš mrieť; Znášaš hanu i urážky, berieš na seba kríž ťažký Platíš za hriech všetkých nás;

Bičujú Ťa, hrozne trpíš krvavým potom sa potíš, strýznený si, Pane náš.

V tomto tichom pôstnom čase, chcem pri Tebe, Kriste, dliet, Rany cítiť, bolesť krutú, čo si musel pretrpieť; chcem byť svedkomTvojich bôľov, spravovať sa Tvojou vôľou, chcem byť s Tebou, v plači lkať, Na modlitbách v Getsemáne, Chcem byť s Tebou, drahý Pane, i pod krížom vítrvať.

V tomto tichom pôstnom čase, chcem pri Tebe, Kriste, dliet, Ó, nauč ma, že záchrany pre mňa inde v svete niet, žiadna rozkoš, ani sláva, ktoré tu svet ľuďom dáva, nemôžu ma zachrániť, nieto cesty okrem Teba, ktorá viedla by do neba, iba s Tebou chcem ňou ísť.

V tomto tichom pôstnom čase, chcem pri Tebe, Kriste, dliet, Naučiť sa znášať bolesť, v každom kríži s Tebou bdieť; v pokore sa k Tebe viniem, s vierou v Teba nezahyniem, čo naložíš, unesiem; keď sa skončí cesta moja, bude koniec bied a boja, v Tvojich ranách spočiniem

Vissza a tartalomhoz

Felhívás:

Kéziratokat várunk a következő számainkhoz! Minden hónap 3. vasárnapi megjelenésre törekszünk, a kéziratok eljuttatásánál ezt kérjük vegyék figyelembe.

Kiadja: Ősagárdi Evangélikus Egyházközség Lelkészi Hivatala

Cím: 2610 Ősagárd, Rákóczi út 18.

Tel: 06-35-360-225

osagard@lutheran.hu

Szerkesztő: Misjákné Petyánszki Erzsébet

misjakerzsi@citromail.hu

Internetes változat: Zöld Zoltán

zolizold@gmail.com