| Történetünk: 
 
 
 Történetünk
   
                                        
                                            | 
   Templomunk ma |  |  
    Ősagárdi Evangélikus Egyházközség
                                    
                                    
                                       A Nógrád Megyei Ősagárd község, a  Naszály hegy lábánál elterülő Cserháti 
fennsíkon fekszik. Agárd néven már 1424-ben is létezett, hiszen a feljegyzések 
őrzik, hogy Borbála, Zsigmond király neje kapta adományul. Mivel hazánkban több 
Agárd község is létezik, így megkülönböztetésül az Ősagárd nevet kapta 1906-ban. 
				 
A ma mintegy 350 lelket számláló község népessége, 
		a török hódoltság után, Gömör és hont vármegyékből érkező evangélikus 
		vallásfelekezetű, betelepült szlovákajkú és helybéli református, magyar 
		ajkú családoktól származik. Az evangélikus Egyházközség létezésének első 
		hiteles adata 1735-ből maradt ránk. Az ellenreformáció alatt templomukat elkoboztatta a nagy hatalmú váci 
		püspökség. Így 67 esztendeig a nézsai, majd nőtincsi katolikus 
		plébániához tartoztak az itt élő evangélikusok. Istentiszteleteken a 
		bánki evangélikus templomban vettek részt. II. József Türelmi 
		Rendeletének köszönhetően, 1785-ben, Bilszky János evangélikus 
		lelkipásztor vezetésével új templomot épített Agárd népe. Az 1786 
		októberében felépült templom, természetesen ma már toronnyal együtt, 
		napjainkban is az ősagárdi evangélikusok lelki otthona.
 A templomba belépő a mennyezeten az „Old le a te saruidat, mert a 
		hely,amelyen állasz,szent föld.” bibliai idézet olvasható. /2 Móz 3,5/ A 
		templom oltárképe 1923-ban készült és a Gecsemáné kertben gyötrődve 
		imádkozó Krisztus ábrázolja. Orgonáját 1818-ban építették. Ennek az 
		orgonának a fémsípjait  hadicélokra áldozták,1914-ben. Új orgonát 
		az ősagárdi evangélikusok 1928-ban vásároltak a Rieger cégtől Horeczky 
		Aladár  lelkész bíztatására.
 Az agárdi templom tornya Holéczy Mátyás lelkészi szolgálata alatt, 
		1824-ben épült. A karcsú torony magassága 22 méter. 1862-ben bádoggal 
		fedték, 1906-ban horganyvaslemez tetőt kapott. Csúcsán csillag van.
 Az első világháború előtt két ősi harang lakott a toronyban. A nagyobb 
		312 kg-os,1835-ből való. Felirata: „ Öntötte Schaudt András Pesten 
		1835.” A kisebbik 1794-ből származó 40 kg-os harangot, a második 
		világháború idején szintén,hadi célokra szolgáltatta be a gyülekezet  
		1928-ban.  A gyülekezet önkéntes adományokból 1921-ben egy új, 106 
		kg-os harangot vásárolt. Felirata: „Luther Wormsi vallástételének 400 
		éves emlékére, az Ősagárdi ev. Egyház." A harangon a magyar címer 
		ékeskedik. Egyházközségünk máig igyekszik megtartani hagyományait, és megőrizni a 
		múlt emlékeit.
 
 
 
 
 
 
 
 A lap tetejére |  
 |